Tarts Velünk Te is!
20892 regisztrált felhasználó

Törékeny örömök

2017. április 25.

Vannak azok a kivételes napok, amikor egyáltalán nem jelent gondot az, hogy észrevegyük a világban rejlő és a minket körülvevő szépségeket. Az ilyen felfokozott lelkiállapotban nem esik nehezünkre, hogy értékeljünk egy, a rég nem látott barátnőnk társaságában elfogyasztott, finom csésze kávét; azt, hogy délután már kabát nélkül sétálhatunk haza a rakparton; vagy egy kellemesen eltöltött családi vagy éppen „énidő”-vacsorát a teraszon. Bárcsak több ilyen nap lenne az életünkben!
Az apró örömök élvezetekor kétfajta nehézséggel kell megküzdenünk.

Az első számú nehézség: az üvegpohár

Vagyis, hogy ne vegyünk mindent természetesnek és magától értetődőnek. Nagyon sokszor írtunk már a hedonikus adaptációról, ami miatt az új telefonunktól kezdve akár a frissen kötött házasságunkig végül minden a megszokás áldozatául esik – elveszítve ezzel a kezdetben örömet adó mivoltát. Így lehet az, hogy például, ha megveszünk egy minőségi kávéfőzőt, az első pár kávé után ugyanolyan megszokott természetességgel főzzük le a reggeli kapszulánkat, ahogy kitöltünk egy pohár vizet. (És arról már ne is beszéljünk, hogy a vizet milyen természetesnek vesszük, pedig…) Pedig az első csészéket még együtt főzte a család és boldogan, közösen itta meg megbeszélve, hogy kinek melyik aroma a leginkább kedvére való.
Hogyan érhetjük el azt, hogy ne csak a kivételes napokon tudjuk élvezni az életünk „apróságait”? („Apróságok” ezek, mert míg rendelkezünk velük, sokszor megszokott, befolyással nem bíró tényezőknek tűnnek az életünkben, ám ha nélkülöznünk kell őket, vagy le kell róluk mondanunk, akkor máris kiderül, hogy milyen hatalmas hatással vannak a mindennapi jóllétünkre.) Bár furcsának hathat a tanács, de próbáljuk meg elképzelni ezeknek az „apróságoknak” a hiányát vagy ténylegesen nélkülözni is közülük valamit, hogy így a háttérből újra az előtérbe kerülhessenek a boldogságot okozó faktorok!

Például, ha úgy érzed, hogy már megszoktad a fent említett kávéfőzőt, akkor két-három napra helyezd használaton kívül! Ez idő alatt vagy ne igyál kávét (Isten irgalmazzon a körülöttünk élőknek!), vagy igyál például instant kávét! Máris megtudod, hogy milyen mini luxust ad a reggeleidnek a kávéfőződ. Hogy a mosogatógépről, mosógépről, légkondicionálóról, az autóról vagy akár csak a havi tömegközlekedési bérletről már ne is beszéljek…

„Ha valamihez kötődni kezdesz, ne hidd, hogy nem vehetik el tőled, gondolj rá úgy, mint egy üvegre vagy kristálypohárra. Ha megcsókolod a gyermekedet, a testvéredet, a barátodat… jusson eszedbe, hogy halandót szeretsz, aki nem a tiéd, most éppen a tiéd, de elválaszthatják tőled, csak úgy kaptad meg, mint egy fügét, egy fürt szőlőt, az év egy bizonyos időszakában.” – Epiktétosz

Ez az Epiktétosz-idézet szerintem mindannyiunk szívébe belemarkol, annyira kegyetlen a sorai mögött megbújó szomorú igazság. Mégis, mikor hétfőtől péntekig veszekszünk reggel a fürdőszobán, majd szaladunk, hogy elérjük a buszt, beérjünk a munkahelyünkre vagy az iskolába, aztán sietünk haza, mert vár a házimunka, a főzés, a tanulás, nehéz a halandóságunkra és az „üvegpohár”-mivoltunkra gondolnunk.

Ha újra át szeretnénk élni a kapcsolataink boldogságát, a szeretteink jelenlétének örömét az életünkben, akkor kissé módosítva csináljuk meg újra a kávéfőzős gyakorlatot! Írjunk egyiküknek (aztán esetleg sorban a többieknek is) levelet! Gondoljunk át, hogy az életünk hogyan alakult volna a másik nélkül! Képzeljük el, hogy mi lett volna velünk, ha az életünk nehéz helyzeteiben nem lett volna velünk! Írjuk le ezeket a nehéz helyzeteket! Köszönjük meg, hogy számíthattunk rá, és írjuk le, hogy miben segített nekünk! Osszuk meg vele, hogy mit tanultunk tőle, hogy miben segített minket ahhoz, hogy azok lehessünk, akik ma vagyunk! Lehet ez egy e-mail vagy egy hosszabb telefonos üzenet is, nem muszáj a legszebb tollunkkal a legszebb papírunkra írni, de ha akarjuk, akkor adjuk meg a módját! Tegyünk be olyan zenét, ami arra az időszakra emlékeztet, ami a másikhoz köt minket, hogy így még jobban stimulálni tudjuk az érzelmeink aktivizálódását! Természetesen ezt a levelet nem muszáj átadnunk, ugyanakkor meggyőződésem, hogy ezzel egy felbecsülhetetlen és megismételhetetlen ajándékban részesíthetnénk a másik felet.

A második számú nehézség: az elefánt

A kivételes napok mellett vannak azok a kivételesen rossz napok, amikor egyáltalán nem vagyunk nyitott és befogadó lelkiállapotban, sőt! Lehet, hogy kaptunk egy rossz hírt, vagy éppen csak bal lábbal keltünk ki az ágyból és nincs se kedvünk, se energiánk pozitívnak lenni. A jókedvért, az apróságok örömének nyitottságért való küzdelem ilyenkor olyan, mintha egy gépzsírral bekent létrán kellene kimásznunk a gödörből. Nehéz és bosszantó folyamat. Mit lehet ilyenkor tenni? Elfogadni.
Elfogadni, hogy az életünk szükséges velejárói ezek a rossz és kedvetlen napok is. Elfogadni, hogy sokszor még a saját közvetlen világunk alakulására sincs hatásunk, hát még az univerzumra! Kár a magunk hangulatát és aznapunk boldogságát az eső miatti bosszankodással elrontani mondván, hogy emiatt most borul az aznapra betervezett programunk. (Persze tudom én, hogy nehéz ezzel vigasztalnunk magunkat, hogy ha az éppen az esküvőnk napja, de éppen ezért kell, hogy legyen mindig „B” tervünk – persze nem az esküvő helyett gondolom!)
Ne húzd fel magad, ha sokan vannak a boltban! Menj egy másik boltba! Variáld át a vacsorára szánt menüsort! Van választásod! Az pedig, hogy az étteremben melletted ülő fazon milyen hangerővel beszél, már végképp nem a te hatásköröd.
Lássuk be, hogy az ilyen – valójában apró – dolgok miatti bosszankodást nem maga a szituáció okozza, hanem a mi meggyőződésünk, a szituációra adott válaszunk. Igazából egyik esemény (eső, sorban állás, hangosan beszélő asztalszomszéd) sem lenne önmagában végzetesen negatív, hanem mi tesszük azzá az által, hogy elképzeljük, hogy a napunknak milyennek kellett volna lennie. És ha az nem olyanra sikerül, akkor a mi meg nem megvalósult elvárásunk miatt kapcsolunk egy offenzív lelkiállapotra, és kikérjük magunknak, hogy a világ kiszúr velünk! Ami pedig már csak hab a tortán, hogy az ilyenkor tanúsított idegességünk az esetek 99%-ban aránytalan azzal a valós kárral, amely minket esetleg aznap ért.

„Az élethez kétségtelenül kell bizonyos emberi méltóság és fegyelmezettség, és az is, hogy az ember normálisan reagáljon arra, ami éri, mindig tudva, mi igazán baj, és mi csak bosszúság.” – Szabó Magda

A kivételesen jó napok, amikor mindenben meg tudjuk látni az örömöt és a csodát, abban különböznek a kivételesen rosszaktól, hogy olyankor könnyebb megfeledkeznünk arról, hogy bizonyos dolgokba mennyire nincs beleszólásunk.
Azokon a napokon, amikor nehéz örülnünk az életünk apróságainak vagy egyáltalán úgy bárminek, fogadjuk el, hogy épp semmi másra nincs befolyásunk csak arra, hogy ezt a szituációt most hogyan értékeljük! Rajtunk múlik, hogy egy adott helyzetet pusztán megoldandónak vagy bosszantónak, stresszesnek vagy akár krízishelyzetnek értékelünk. Rajtunk és a szituációra adott válaszunkon múlik, hogy a bolha bolha marad, vagy elefánttá manifesztálódik.

Egy kivételesen nehéz vagy rossz napban az is lehet öröm, ha meg tudjuk fékezni a napnak az elmérgesedését, a magunk rossz lelkiállapotának tovább spirálozódását. Nem kell mindennap erőszakkal magunkra erőltetnünk a jókedvet, a „mindennek örülni tudok” lelkiállapotot. Éljük meg és élvezzük ki azokat a boldog és feltöltő napokat, amikor ennek áldásában van részünk, és fogadjuk el annak megmásíthatatlan tényét, hogy sajnos nem minden napunk lehet ilyen szerencsés!

Szerző
Csabai Krisztina

Több éve már, hogy napi szinten foglalkozom a boldogság témakörével. Teszem ezt Humánerőforrás menedzser diplomával és Andragógia master oklevéllel. Kedvenc vizsgálódási területem a „munkaerőpiaci boldogság” és a hétköznapi produktivitás. Nem csak mint blogger foglalkozom ezekkel a területekkel, hanem rendszeresen tartok előadásokat is a témában. Jelenleg a bankszektorban dolgozom.

Csabai Krisztina összes írása »

TETSZIK A CIKK? KÜLDD TOVÁBB ISMERŐSÖDNEK!
3212 84 7705
oktatási intézmény klub itthon és külföldön bejegyzés a témákhoz

 

 

Szeretettel köszöntünk a Boldogságprogram blog oldalán.
Ezen az oldalon folyamatosan megosztjuk veled a legújabb boldogságtanulmányokat, továbbá hétről hétre életminőség jobbító, egészségmegőrző cikkeket olvashatsz.