Tarts Velünk Te is!
21716 regisztrált felhasználó

Szeretet adás-vétel

2015. december 10.

Sablonosnak hangzik, de tényleg rohanó világban élünk. Futunk a pénzünkért, az elismerésért, a boldogságért. De annyira szaladunk, hogy elfelejtjük észrevenni őket. Elszáguldunk azok mellett, amik talán igazán fontosak lennének…

Az igazi boldogságfokozók?

Szögezzük le: nem vagyunk egyformák. Lehetséges, hogy valakinek tényleg a luxusautó, a luxuslakás, a luxustelefon a legnagyobb érték, és ebben nincs semmi elítélnivaló. De ezek vajon tényleg hosszan tartó, valódi boldogságot hoznak? Hasznosnak hasznosak, szépnek szépek, de ennyi. Emberek vagyunk, evolúciós okoknál fogva társas lények, nem véletlenül. A társas kapcsolataink, kötődéseink létszükségletek. Folyamatos összeköttetésben vagyunk egymással, családdal, barátokkal, kollégákkal… Megannyi napi emóció, cselekvés, pillantás, beszéd, érintés. A tárgyainktól nem kapunk érzelmeket, visszajelzést, kedvességet, míg embertársainktól igen. Tartósan nem kaphatunk boldogságot a használati tárgyainktól, mivel azok nem változnak, ugyanazt tudják nyújtani napról-napra. Viszont mi örömet és szeretetet tudunk nyújtani a többieknek: nem is hinnénk, mennyi módon, mennyi helyzetben. Ezek által nem csak a másiknak adunk szeretetet és törődést, hanem e nagyvonalúsággal magunknak is jót teszünk. Hasznosnak érezzük magunkat, meglátjuk, hogy mi is hozzájárulhatunk a saját, és mások életének színvonalához. Amikor jót cselekszünk, önzetlenek vagyunk (akár a szüleinkkel, akár a szomszéddal vagy a szerelmünkkel), rájövünk: van miért megbecsülni önmagunkat. Hiszen egy óriási boldogság-forrás vagyunk. Nem csak a magunké, de másoké is.

Ki a kicsit nem becsüli…

Sokan rögtön a nagy csodákra várunk az életben. Arról álmodozunk, hogy egy csapásra megváltozik a sorsunk (természetesen jó irányba), hogy az új állástól gazdagok leszünk. Annyira az óriási csodák figyelésére specializálódtunk, hogy az aprónak tűnő - ám méretes - szépségekre már el is felejtettünk figyelmet fordítani. Pedig pont ezek a kis gyönyörűségek adják életünk sóját. Amint ezeket észre vesszük és értékeljük, nem is vágyunk már a mindent elsöprő dolgokra: mivel ezek a kis ,,csekélységek” kitöltik életünket. Fenntartható boldogságot nyújtanak. De mivel is tudunk hozzájárulni mások, és saját vidámságunkhoz? Ahogy az alcím is mutatja, elég pár jelentéktelennek tűnő  - ám igen fontos - szépet tennünk, és máris gyönyörűbbé varázsoljuk a napot. Csak hogy pár példát említsek…

Együttérzés és a kedves szavak: empatikusnak lenni nem könnyű. Nehéz beleképzelni magunkat a másik helyzetébe. Valaki fogékonyabb rá, valaki kevésbé. De ha megpróbáljuk gyakorolni ezt a tulajdonságot, elnézőbbek és kedvesebbek leszünk. Pár vigasztaló szó a bajba jutottnak és empátia csodákra képes. ,,Divatos” dolog manapság könnyen, szinte pillanatok alatt ítélkezni. Miért is? Mert sokkal könnyebb, mint beleérezni magunkat valaki nehézségébe, és megértőnek lenni. Tipp: amint beskatulyáznánk valakit a ,,tuskó” jelzőbe, próbáljunk meg belegondolni, hogy milyen problémái lehetnek, mitől lehet ő ilyen? Milyen lennék az ő helyzetében? Lehet, hogy ugyanilyen? Milyen jól esne nekem, ha megértenének? A másiknak nem lenne jó?

Egy mosoly: mennyi mindent fejezhetünk ki egy mosollyal? Megértést, örömet, vidámságot, kedvességet, szeretetet, köszönetet. Egy üde színfolt lehet a szürke napok tömegében. Erőt adhat a többieknek, feltölthet.

Több kutatás is bizonyította már, hogy a feszültséggel járó helyzetekben az őszinte mosolygás és nevetés stresszoldó hatású, mivel csökkenti a stresszhormonok szintjét.

Humor és bolondozás: akad olyan, aki nem vevő az ilyesmire, de a kérdés: minek mindent olyan halálosan komolyan venni? (Elnézést a jelzőért…) Amint elengedjük magunkat, és képesek vagyunk egy-egy adott helyzetbe viccet, mókázást csempészni - nevetést, jókedvet varázsolhatunk nemcsak a saját, de partnerünk napjába is. Egy-egy jóízű hahotázás, bolondozás a fénypontjai lehetnek életünknek. Tehát: adjunk jókedvet!

Sajnálom és bocsánat: sokan szeretjük megtartani a haragot. Talán a büszkeségünket legyezi, vagy csak képtelenek vagyunk elengedni. Pedig ha megtanulunk elnézést kérni szavainkért, tetteinkért, és békejobbot nyújtunk, ,,béketárgyalást” indítunk, óriási tehertől szabadítjuk meg magunkat és a másikat. Mit is jelent a bocsánatkérés? Azt, hogy értékeljük annyira a másikat, hogy feladjuk érte büszkeségünket, haragunkat. Próbáld ki!

Apró meglepetések: egy szál virág, egy szelet csoki, egy kis odafigyelés érezteti a másikkal, hogy fontos nekünk. Nem csak ünnepekkor, születésnap alkalmából, hanem csak úgy. Apropó, csak úgy…

,,Csak úgy…”

A legnagyobb hiba, amit elkövetünk, hogy viszonzást várunk kedvességünkért: azért jótékonykodunk, járunk a másik kedvében, mert valamit remélünk cserébe. Ez elég öncélú és önző hozzáállás. A legszebb, amikor minden ok nélkül, puszta szeretetből -  és azért, hogy a másikat jókedvre derítsük - adakozunk pozitív cselekedetekkel. Akkor tudunk jól adni, ha magunktól se sajnáljuk a szépet. Ha önmagunkkal diszharmóniában állunk, viharok dúlnak bennünk, másoknak se tudunk igazán csodásat adni. Először ki kell békülnünk magunkkal, egyensúlyt kell teremteni lelkünkben: így tudjuk ezt őszintén kifelé is sugározni.

Harmónia, nagyvonalúság, önzetlenség: a boldogságfokozó szeretet adás-vétel kulcsa.
 

Szerző
Jegenyés Dóra

Jegenyés Dóra vagyok, immár 22 éve. Tanulmányaimban érintettem már csecsemő- és gyermeknevelő gondozást és hasonlókat. Jelenleg a munka világában járok: gyűjtök az álmaimra, más tudományokkal, területekkel is szeretnék megismerkedni.

Jegenyés Dóra összes írása »

TETSZIK A CIKK? KÜLDD TOVÁBB ISMERŐSÖDNEK!
3212 84 7744
oktatási intézmény klub itthon és külföldön bejegyzés a témákhoz

 

 

 

Szeretettel köszöntünk a Boldogságprogram blog oldalán.
Ezen az oldalon folyamatosan megosztjuk veled a legújabb boldogságtanulmányokat, továbbá hétről hétre életminőség jobbító, egészségmegőrző cikkeket olvashatsz.