Tarts Velünk Te is!
20679 regisztrált felhasználó

Pozitív utak nehéz terepen

2017. május 5.

Szeretem a társasági életet. De mi a helyzet magával a társalgással?

A Weaver utcai piacon jártam, épp egy barátomra vártam, akivel úgy volt, hogy együtt ebédelünk, amikor egyszercsak megpillantottam egy idősebb úriembert. Az étterem teraszán ült egy fehér bottal a széke alatt. A gallérján egy címke volt a következő felirattal: „Szeretem a társaságot. Hogy állsz az ötperces beszélgetésekkel?”

Néhány pillanat múlva a kíváncsiságom legyőzte a félénkségemet. Leültem az öregúr asztalához, bemutatkoztam, és kiderült, hogy őt Péternek hívják. Megkérdeztem, konkrétan miről szeretne beszélgetni. Azt mondta: „Ó, tulajdonképpen bármiről. Parkinson-kórom van, és vak vagyok. De ez nem azt jelenti, hogy vénemberek társaságában akarok ülni, a székrekedésről csevegni és végignézni ahogy öregszem. Amikor idejövök, sosem tudom előre, kivel hoz össze a sors, vagy hogy miről fogunk beszélgetni. Idáig ma egy fiatal anyukával ismerkedtem meg, aki hagyta, hogy megsimogassam a kisbabájának a fejét, utána egy friss diplomás mesélt az éppen futó kutatási projektjéről, majd egy könyvelő ült le mellém, és arról beszélt, hogy a gazdaságilag kedvező időszakok miként befolyásolják a munkáját. És most Ön van itt… és ami a fejében van.”
Míg a barátomat vártam az étteremben, megtárgyaltuk a stressz elleni praktikákat, a pozitív gondolkodást és szót ejtettünk a lelkierőről is.

Személyes történeteken keresztül jobban megragad a mondanivaló, mint ha kutatási eredményekből kellene megtanulnunk. Természetesen ez nem mindegyik történetre igaz egyformán. Erre a Natalie Angie könyvében olvasottak emlékeztettek, amikor a nagy számok törvényéről írt. Natalie szerint, ahogy a népesség egyre növekszik, úgy egyre nagyobb az esély arra is, hogy valaki kétszer nyerje meg lottón a főnyereményt. De azért a jövődet ne tedd fel arra, hogy kétszer nyersz a lottón…
Natalie egyik célja, hogy olyan történeteket meséljen, amelyeknek kutatási eredményei maradandóbbak és könnyebben megjegyezhetőek a nagy közönség számára is.
Szóval mire is akart Péter rámutatni?

A pozitív gondolkodás mint megküzdési stratégia

Megküzdési stratégiáról akkor beszélünk, amikor sajátos viselkedéssel kezeljük a negatív eseményeket. Leginkább olyan stresszűző technikák használatát értjük ezalatt, amelyek segítenek elűzni fejünk fölül a borús érzelmeket.

Susan Folkmannek van egy nagyon jó kis írása a Psychologist című lapban arról, hogy a Californiai Egyetemen azt vitatták, az emberek mintha elfelejtették volna a pozitív érzelmek szerepét a megküzdési stratégiákban. Pedig a pozitív gondolkodás növeli a kitartást, megtanít kikapcsolódni a stresszes helyzetben is, és helyreállítja a saját tartalék energiáinkat a további küzdelmekhez.
Például Aren Cohen is a józan eszére hallgatott amikor kitalálta, hogy nevetéssel hatástalanítja a sokkoló híreket. Bonnano és Keltner kutatásai szerint azoknál a gyászolóknál, akik legalább egyszer nevetve tudtak mesélni egy vidám közös emléket az elhunyt szerettükről, azoknál pozitívabb változás állt be a gyász megélésében.
Folkman még újabb eredményekre jutott a stressz elleni küzdelemmel kapcsolatban, melyeket ő és Lazarus mutattak be 1984-ben. Az eredeti tanulmány a lehetséges megoldások sorozatát szemlélteti a következő fogalmakkal kapcsolatban: megítélés, megküzdés, eredmény, érzelem. Eszerint a kutatás szerint kétféle út közül lehet választani, mielőtt elérnénk a pozitív vagy negatív végkifejletet. Az első út szerint egyszerűen csak optimista szemlélet és pozitív gondolkodás szükséges. A másik út egy kedvezőtlen végkifejletet teremt, szorongást és aggodalmat szül, ami végül egy ördögi körhöz vezet a negatív érzelmek hálójában.
A következő fázisban újravizsgálták az eseteket, és a pozitív kimenetelű megoldáshoz nem nyúltak, de a negatív kimenetelű variációt, melyben a kliens továbbra is küzd a gondjaival, megpróbálták bizakodó érzésekkel, optimista derűvel megtölteni.
Ez a kutatás is azt bizonyítja, hogy a pozitív gondolkodás nagyban befolyásolja az emberek adott eseményekhez való hozzáállását. Így az energiájuk és belső erőforrásaik is nagyobb mértékben mozgósíthatóak, hogy felvegyék a harcot a nehéz helyzetekben.
Lényegét tekintve annak a felderítését célozta a módszer, hogy az adott személy milyen meggyőződések (vallás, spiritualitás, igazságszolgáltatás), értékek (anyagiak) és egzisztenciális célok (életcél, alapelvek) motiválják és segítik a stressz legyőzésében, valamint a jóllét eléréséhez a nehezebb időkben.

Folkman 2008-as munkájában több, mint 25 kutatás eredményeire hivatkozik, melyek a megküzdési stratégiákról szólnak, és a végső konklúzió az alábbi öt pontban foglalható össze:

1. pont: Új szemléletmód kialakítása

Leggyakoribb technika, mely szerint a szerencsétlenségből fakadóan új nézőpont jöhet létre, mely által az ember bölcsebb, türelmesebb, hozzáértőbb lesz az életben, kifinomultabb megérzései lesznek a valódi problémák felméréséhez, és ezzel egyidőben megerősödnek a szociális kapcsolatai is.

2. pont: Emlékezz az 1. pontra!

Ez azt jelenti, hogy folyamatosan emlékeztetjük magunkat a már kialakulóban levő új látásmódunkra.

3. pont: Alkalmazd az új gondolkodásod!

A feladat újraértékelni céljainkat a megváltozott körülmények ellenére is. Elengedni azokat a célokat, melyek már sehova sem vezetnek, és helyettesíteni őket értékesebb, önmagunkra szabott célkitűzésekkel.

(Ki tudja, mik voltak Péter céljai, amikor még fiatal és energikus volt? Régi céljait jelenleg már ötperces beszélgetésekkel helyettesíti, és folyamatosan új dolgokat tanul érdekes idegenektől. A pozitív gondolkodás segíthet jobban kezelni a stresszt, amit a már nem működő céljaink elengedése közben érzünk.)

4. pont: Rangsorolj újra!

Ez egy értékeken alapú folyamat, ahol az élet különböző aspektusai folyamatosan változnak a prioritásukat tekintve. Talán a munka élvezi a legnagyobb elsőbbséget az életünkben. Egészen addig, amíg egy családtag meg nem betegszik, és akkor már a család egészsége lesz a legfontosabb, a munka visszaszorul a második helyre. Van, amikor a prioritások átcsoportosítása elővigyázatosságból történik, és van, amikor csak úgy megtörténik. A fontossági sorrend újraállítása elég frusztráló is lehet, de a megújulás érzéséhez is vezethet. Gyakran hozzájárul a szűklátókűségből fakadó problémák feltárásához, segít az embereknek elengedni azokat a dolgaikat, amelyekre már nincs szükségük.

5. pont: Töltsd meg az átlagos dolgokat is pozitív energiával!

Tegyük ezt azzal a céllal, hogy boldogabbak legyünk! Egy gondnok például hiheti azt, hogy azzal, hogy kitakarít, egyben a szeretetét is kimutatja.

Remélem, Péter megleli örömét az egyszerű beszélgetésekben is. Folkman pedig azt javasolja, meg kell tanulnunk vágyakozni a jó érzések után, ugyanis ez kulcsfontosságú tényező lehet a mentális és fizikai jóllétünkre a nehéz időkben is.

Az emberek gyakran tekintenek vissza a nehéz időkre, újraértékelik az eseményeket, melyek hozzásegítették őket, hogy őszintébbek legyenek magukhoz. Folkman szerint a pozitív érzelmek nagyon erős változást képesek előidézni akkor is, amikor a negatív gondolkodás hatalmasodna el rajtunk.
A pozitív gondolkodás egyre optimistább életszemlélethez vezet, erőt ad a depresszív hangulat leküzdéséhez, és a szorongások közepette is segít meglelni az élet értelmét.

Péter példája

Nyugtalankodhatunk a pénz miatt, a munkánkat elveszíthetjük, a gazdaság bedőlhet, járványok törhetnek ki, megöregedhetünk, aggódhatunk az egyre idősödő szüleinkért vagy a gyermekeinkért, akik egy bizonytalan munkapiaci környezetbe születnek…
Mindennapi aggodalmaink széles köre ez. Hogyan támogatja mégis a pozitív pszichológia az embereket a nehéz időkben is látszólag kézzelfogható segítség nélkül?
A kérdésre például az lehet a válasz, hogy a pozitív pszichológia nézeteinek segítségével az emberek általálában véve is nagyobb eredményeket érnek el, beleértve a saját fejlődésük kimenetelét is. Habár vannak nehezebb időszakok, néhányan – másokkal ellentétben – mégis végigcsinálják.

Egyes emberek ugyanis félnek a változásoktól. Hiába a pozitív érzések, vagy a számtalan megértésen alapuló stratégia, jobbnak látják, ha csak tovább nyalogatják a sebeiket. Azonban vannak olyanokról is sikertörténetek, akik hatékonyan foglalkoztak szenvedésük tárgyával: ilyen például, mikor egy haldokló szerettünket próbáljuk megnevettetni; vagy ha újrapriorizálunk, és egy családtagról való gondoskodás lesz a legfontosabb; vagy új célokat tűzünk ki, miután elveszítettük a munkahelyünket.
Peter túllépett a Parkinson-kórján, és története arra hívja fel a figyelmünket, hogy a nehézségek közepette is tudjunk saját, pozitív utat keresni.

Forrás: http://positivepsychologynews.com/news/kathryn-britton/200905152047

Szerző
Varga Bettina

A karrierem elején dolgoztam az eredeti szakmámban (közgazdászként), de valahogy sehol sem találtam a „helyem”, sehol sem voltam igazán boldog. Pár hónapja az élet úgy alakította, hogy kénytelen legyek szembenézni saját leendő életfeladatommal, és időt kaptam. Jelenleg hivatásos útkereső lettem. Jóga pszichoterápiát hallgatok, és egy éven belül hathajóga-oktató is leszek. Asztrológiát tanulok, és nagyon szemezek a coaching szakmával is. Idei terveim között szerepel szeptembertől a pszichológia mint másoddiplomás tanulmány megkezdése.

Varga Bettina összes írása »

TETSZIK A CIKK? KÜLDD TOVÁBB ISMERŐSÖDNEK!
3212 84 7684
oktatási intézmény klub itthon és külföldön bejegyzés a témákhoz

 

 

Szeretettel köszöntünk a Boldogságprogram blog oldalán.
Ezen az oldalon folyamatosan megosztjuk veled a legújabb boldogságtanulmányokat, továbbá hétről hétre életminőség jobbító, egészségmegőrző cikkeket olvashatsz.