Magyarország Boldogságtérképe 2019

Tavaly óta emelkedett a boldogságszint Magyarországon
Idén Tatabánya a legboldogabb település
Ma van a Boldogság Világnapja

Hagyományosan ezen a napon teszi közzé az ELTE PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja és a Jobb Veled a Világ Alapítvány, a Boldogságóra program megalkotója Magyarország Boldogságtérképét. Az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja prof. Oláh Attila irányításával a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve 2019-ben is elkészítette Magyarország boldogságtérképét egy 6770 mintára kiterjedő sztenderdizált, pszichometriailag hiteles és validált kérdőíveket alkalmazó internetes vizsgálat eredményei alapján.

Minden évben ezen a napon indítja a Jobb Veled a Világ alapítvány a Boldog Iskola és Óvoda pályázatot is. A Bagdi Bella vezette Boldogságóra programhoz ma már több mint 1000 intézmény és 7500 pedagógus csatlakozott, ami 100.000 gyereket érint. A Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogságóra programja a pozitív pszichológia kutatási eredményeire épített élménypedagógiai módszertan, melynek hatékonyságát az ELTE PPK empirikus kutatásokkal igazolta. A program mind a tanárok, mind a gyermekek lelki jóllétével foglalkozik, sőt a szülők bevonására is lehetőséget nyújt.

A ma közzétett World Happiness Report 2019-es jelentése szerint Magyarország a 69. helyről feljött a 62. helyre a világ országait a lakosaik boldogságszintje alapján rangsoroló listán. A trend azt mutatja, hogy évről-évre emelkedik a mért boldogságszint Magyarországon. A 156 országot rangsoroló listán 2012-ben még a 110., 2013-ban 104., 2016-ban a 91., 2017-ben a 75., 2018-ban a 69. helyen álltunk. A boldogságszint folyamatos növekedését mutatják azok a 2016 óta folyó hazai vizsgálatok is amelyeket eltérő módszertani eszköztárral az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja végez. A kutatócsoport a Boldogság Világnapjára az idén is összegezte a 2019-es Boldogságtérkép Kutatás eredményeit.

A Boldogságtérképről leolvasható, hogy mely régiókban és megyékben milyen mértékben tartják boldognak magukat az emberek. A vizsgálatban 17-89 éves férfiak és nők vettek részt (Magyarország 832 településéről, átlag életkor: férfiak=42,11, nők=42,53) a felmérés kiterjedt az élettel való elégedettség, az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és a spirituális jóllét és a mentális egészség szintjének a megállapítására is. A vizsgálati adatok lehetőséget adtak a férfiak és a nők, a különböző életkori csoportok, a különböző családi állapotú, az anyagi jólét különböző fokán élő, a különböző iskolai végzettséggel és foglakozással bíró személyek boldogság, élettel való megelégedettség, globális jóllét és mentális egészség szintjének összehasonlítására. 2019-ben kiegészítésként arra vonatkozóan is történt vizsgálat, hogy a magyar lakosok mit tartanak a legjellemzőbb erősségeiknek. Korábban nem vizsgálták még, hogy mik a magyar férfiak és a magyar nők erősségei. A pozitív pszichológia egyik empirikusan is igazolt tétele, hogy akik az erősségeiket alkalmazva viselkednek azok eredményesebbek a boldogság elérésében. A 2019-es vizsgálat azt kívánta feltárni, hogy milyen erősségekkel bírnak a magukat nagyon boldognak valló személyek vagyis milyen erősségekkel nagyobb az esély a boldogságra Magyarországon.

A 2019-es vizsgálatok eredményei szerint emelkedett a boldogságszintünk

A főbb eredményeket összegezve megállapítható, hogy a magyar lakosság boldogsságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat. Férfiak esetében statisztikailag nem szignifikáns minimális növekedés tapasztalható a boldogságszint 10 fokú skálán mért értékében és a Globális Jóllét mutatóban. A férfi lakosság mentális egészség szintje is minimális növekedést mutat, az előző évekhez mért értékekhez képest. Nők esetében a boldogságszint növekedés azonban szignifikáns és a Pozitív Mentális Egészség Szintje is nagyobb mértékben javult. Nőknél a kérdőívet kitöltők 16,6%-a férfiaknál a kitöltők 14,2 %-a került a mentális egészség csúcs zónájába, a Virágzás Skálán mutatott értékek alapján. (Korábbi méréseink szerint ez 12,7 % volt). A boldogságszint változása a korábbi mérési adatokhoz képest 2019-ben régiókként, megyékként és megyeszékhelyekként eltérően alakul. A régiók közül Észak-Alföld régióban elsősorban a Hajdú-Bihar megyéből származó adatoknak köszönhetően nőtt a boldogságszint. A korábban mérteknek megfelelően változatlanul a Nyugat-Dunántúl-i régióban a legboldogabb a lakosság és Észak-Magyarországon vallják magukat boldogtalannak az emberek annak ellenére, hogy itt is emelkedik a boldogságszint a 2017-es értékekhez viszonyítva.

Megyék szintjén jelentősebbek a változások. Heves, Hajdú-Bihar, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a boldogság szint, Somogy, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében pedig csökkent.

A megyeszékhelyek közül Tatabánya – 2017 után – ismét Magyarország legboldogabb városa (annak ellenére, hogy itt minimálisan csökkent a boldogságszint a korábban mérthez képest). Salgótarjánban és Miskolcon emelkedett ugyan a boldogságszint a többi megyeszékhelyhez viszonyítva azonban továbbra is ez a két város foglalja el az utolsó két helyet a megyeszékhelyek boldogságszint rangsorában, Salgótarján jelentősen alacsony értékekkel. A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb. Kecskeméten, Veszprémben, Zalaegerszegen és Szombathelyen nem szignifikánsan, de csökkent a boldogságszint, míg Debrecenben, Békéscsabán, Szekszárdon, Pécsett és Kaposváron emelkedett a korábban mértekhez képest.

A nők minden régióban boldogabbak

A 2019-es felmérés is azt mutatja, hogy a nők minden régióban boldogabbnak vallják magukat, és a mentális egészség és a pszichológiai immunitás terén is jobban állnak mint a férfiak. Megerősítette az idei felmérés azt is, hogy akik gazdagnak vagy jómódúnak vallják magukat azok szignifikáns boldogabbak és ugyancsak szignifikánsan boldogabbak a több gyermeket nevelők, az iskolázottabbak és a házasságban élők. 2019-ben is a korábbi eredményeket megerősítve a legboldogabbnak a 4 vagy annál több gyermeket nevelő férfiak és nők vallják magukat. Változatlanul a 36-50 évesek korcsoportjába tartozó férfiak és nők boldogságszintje a legmagasabb, érdekes és a korábbiaktól eltérő eredmény, hogy 65 év fölött a férfiak fizikai állapotukról pozitívabban nyilatkoznak és boldogabbnak is vallják magukat mint a nők. Az iskolai végzettség fokozata szignifikáns együttjárást mutat a boldogság, a megküzdő képesség, a boldogságteremtés, a mentális egészség és az élettel való elégedettség szintjével, legbölcsebbnek az egyetemi diplomával rendelkezők mondják magukat. Az új adatok fényében is megerősítést nyert az, hogy a kistelepüléseken élők szignifikánsan boldogabbak mint a városiak (ez az összefüggés azonban inkább a nők mintájában szignifikáns). Jelentős változás a 2017-es és 2018-as eredményekhez képest, hogy a köztisztviselők csoportjában a legmagasabb a boldogságszint, megelőzve a vállalkozókat. A Budapesten élők boldogságszintje változatlanul a magyar lakossági átlag alatt van, ez a megállapítás az eredmények alapján igaz a mentális egészség és a pszichológiai immunitás vonatkozásában is.

Melyek a magyar férfiak és a magyar nők erősségei önbeszámolóik alapján?

Az erősségeket a pozitív pszichológia által kidolgozott 24 tételes erősség listával vizsgálva a magyar férfiak legjellemzőbb erősségei a következők: őszinteség, igazságosság, humor, szeretet képesség, kíváncsiság. Bevallásuk szerint legkevésbé jellemzi a magyar férfiakat a kitartás, alázat, önkontroll, céltudatosság és a bátorság. A magyar nőkre az önbeszámolóik szerint a leginkább jellemző a kedvesség, igazságosság, őszinteség, szeretetképesség és kötelességtudat. A kevésbé jellemzőként a nők az óvatosságot, az alázatosságot, a vezetői képességet, az önkontrollt és a bátorságot hangsúlyozták. A legboldogabb és a legboldogtalanabb férfiak az optimizmus, a humor, az őszinteség és a szeretet képesség a legboldogabb és legboldogtalanabb nők pedig a szeretet képesség, a kedvesség, a hála, az önkontroll és az optimizmus erősségében térnek el egymástól szignifikánsan.

Az Erdélyben élő magyarok és a Magyarországon élő magyarok boldogság szintjének összehasonlítása:

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhelyi Karán működő Krizbai Tímea vezette Pozitív Pszichológiai Kutatócsoporttal együttműködve 2019-ben a hazai kutatásban alkalmazott, internetről elérhető kérdőív csomagot Erdélyben élő 288 magyar férfi (átlag életkor=37,7) és 759 magyar nő (átlagéletkor= 38,46) is kitöltötte így lehetőség adódott a Magyarországról és az Erdélyből származó adatok összehasonlítására. Az eredmények szerint az Erdélyben élő magyar férfiak 10 fokú skálán mért boldogságszintje szignifikánsan magasabb és a Pozitív Mentális Egészség mutatókban valamint a Testi és Fizikai Állapotuk szintjében is magasabb értékeket adtak mint a hazai tesztkitöltők. A nők mintájában a boldogságszint szintén szignifikánsan magasabb az Erdélyben élőknél de a Pozitív Mentális Egészség szint értékek a Magyarországon élő nőknél a magasabbak. A két minta reprezentativitás vonatkozásában lényeges eltérést mutat, ezért ezeket az eredményeket fenntartással kell kezelnünk. Ugyanakkor az erdélyi minta adatainak elemzése is megerősítette, hogy boldogabbak a nők, a házasok, a jobb anyagi helyzetben élők, és a több gyermeket nevelők. A 2019-es vizsgálatban mért valamennyi pszichológiai és demográfiai változót egy többváltozós elemzésben kezelve eredményeink azt mutatják, hogy a boldogság szintjének és a globális jóllétnek (amelyet a pozitív pszichológia a boldogság legmegbízhatóbb indikátorának tart) alakulását a pszichológiai tényezők közül elsősorban a pozitív orientáció, a szeretet képesség, és a megküzdő képesség, a demográfiai változók közül pedig az anyagi helyzet és az iskolázottság befolyásolja.
Háttér:
A kutatást az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja készítette a Jobb Veled a Világ Alapítvány közreműködésével.
Oláh, A., Vargha, A., Csengődi, M., Bagdi, B. és Diósy, T. (2019)

Március 20. - A boldogság nemzetközi napja

Világszerte ma, március 20-án ünnepeljük a boldogság napját. Az ENSZ Közgyűlése 2012 júniusában nyilvánította a boldogság nemzetközi napjává március 20-át. A Közgyűlés hangsúlyozta, hogy a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja. A dokumentum egyben felszólította az ENSZ tagországait, hogy megfelelő módon ünnepeljék március 20-án a boldogság napját, mindenekelőtt az oktatásban.

Magyarországon öt éve indult a Boldogságóra program, amelynek eredményeképpen ma 1.043 Boldog Óvoda és Iskola működik az országban. Közel 7500 csoportban tartanak boldogságórákat, amelyeken több mint 100.000 diák vesz részt. A Boldogságóra programot indító Jobb Veled a Világ Alapítvány célja a gyerekek boldogságszintjének emelése iskolai körülmények között. Idén a nemzetközi boldogságnapon jelenik meg az új Boldog Iskola pályázat, amelynek során oktatási intézmények pályázhatnak a cím elnyerésére.

Sajtóközlemény letöltése >>

Prof. Oláh Attila az ELTE PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoportjának vezetője és Bagdi Bella a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke, a Boldogságórák megálmodója és elindítója

A kutatáshoz kapcsolódó ábrák és eredmények (tartalomjegyzék)

  1. Magyarország boldogságtérképe régiós bontásban
  2. Magyarország boldogságtérképe régiós bontásban összehasonítás
  3. Magyarország boldogságtérképe megyék szerint
  4. Magyarország boldogságtérképe megyék szerint összehasonlítás
  5. Boldogságszint alakulása férfiaknál és nőknél, a különböző régiókban
  6. A Pozitív orientáció alakulása az egyes régiókban 2019-ben
  7. A Pozitív Mentális Egészség alakulása megyék szerint
  8. Megyék boldogságszintje
  9. Megyeszékhelyek boldogságszintje 2019
  10. Megyeszékhelyek boldogságszintje (összehasonlítás)
  11. Boldogság és anyagi helyzet
  12. Globális jóllét és az anyagi helyzet összefüggései
  13. Pozitív és negatív élmények arányának összefüggése az anyagi helyzettel
  14. Fizikai állapot és életkor összefüggése
  15. Pozitív Mentális Egészség (Virágzás) és életkor összefüggése
  16. Boldogság és életkor összefüggése
  17. Pszichológiai Immunitás és életkor összefüggése
  18. Pozitív Mentális Egészség (Virágzás) és iskolai végzettség összefüggése
  19. Bölcsesség és iskolai végzettség összefüggése
  20. Boldogság és foglalkozás összefüggése
  21. Globális jóllét és foglalkozás összefüggése
  22. Virágzás (Pozitív Lelki Egészség) és a családi állapot összefüggése
  23. Globális jóllét és a családi állapot összefüggése
  24. A Pozitivitás és családi állapot összefüggése
  25. Globális jóllét és gyermekek száma a családban
  26. Pozitivitás – gyermekek száma
  27. Bátorság és gyermekek száma a családban
  28. Pozitivitás település típusok szerint
  29. Boldogságszint település típusok szerint
  30. Pozitív Mentális Egészség település típusok szerint
  31. A magyar férfiakra leginkább jellemző erősségek
  32. A magyar férfiakra legkevésbé jellemző erősségek
  33. A magyar nőkre leginkább jellemző erősségek
  34. A magyar nőkre legkevésbé jellemző erősségek
  35. Boldogság és az erősségek összefüggése férfiaknál
  36. A boldogság és az erősségek összefüggése a nőknél
  37. Magyarországi férfiak és erdélyi magyar férfiak összehasonlítása
  38. Magyarországi nők és erdélyi magyar nők összehasonlítása

Back To Top