Tarts Velünk Te is!
23003 regisztrált felhasználó

Hogyan változtasd meg az életed a hála gyakorlásával?

2017. december 11.

Emlékszem, hogy valahol a távoli múltban itt kint Új-Zélandon valaki azt mondta nekem: „Légy hálás a kis kegyelmekért.” Az 1950-es években, kislánykoromban ez azt jelentette, hogy azokért az egyszerű dolgokért legyek hálás, amelyek életem jobb részét alkották. Ahogy felcseperedtem, elfelejtettem ezt a jótanácsot, amit valaki, valószínűleg az én gyönyörű nagymamám adott nekem. Ám 2010-ben ismét eszembe jutott. Mint 2010-ben annyi emberre, rám is csakúgy zúdultak a gondok-bajok. Az amerikai partnerem és én nem tudtunk találkozni egy éven át, részben a szokásos korlátozás miatt – az amerikai bevándorlási törvény nem ismeri el a kapcsolatunkat -, részben pedig az olyan szokatlan dolgok miatt, mint a recesszió, munkanélküliség, bankcsőd és az amerikai otthonunk rettegett elárverezése. Amikor júliusban meghalt az apám Új-Zélandon, én is bedobtam a törölközőt. Nem fértem meg az élettel. Túl nagy volt nekem. Úgy éreztem magam, mint az a kislány 1950-ben, aki felpróbálta a nővére gyapjúpulóverét, de az túl nagynak bizonyult. Abban a pillanatban szinte repült az e-mail életem nagy szerelmének New Yorkba. „Drágám, hálalistát kezdek írni. Íme 5 dolog, amiért hálás vagyok. Most te is írj hozzá és kezdjük el tudatni az Univerzummal, hogy nagyon szeretjük az ő kis kegyelmeit!” És így is tettünk.

Valami elkezdődött!

Elkezdtük a fókuszt áttenni a különböző fájdalmainkról: amit amiatt éreztünk, hogy nem lehetünk együtt, szeretteink szívszorító elvesztéséről és otthonunk küszöbön álló elvesztéséről, ahol ilyen boldogságot ismertünk meg. Most már hálát adok a teámért és pirítósomért, a kényelmes ágyamért, a tiszta kék égért és a csendért, amely lehetővé tette, hogy meghalljam a madárcsicsergést az új-zélandi kertemben. A barátnőm hálát adott azokért a jócselekedetért, amelyeket aznap meg tudott tenni és azért a segítségért is, amelyet mások nyújtottak neki. Hálát adott a csodálatos napért, a pizzájáért és azért a kitűnő vízért is, amelyet a házához közeli forrásból tudott hozni magának.

 „Amikor rájössz, hogy semmi sem hiányzik, az egész világ a tiéd lesz.” (Lao Tzu)

És akkor, ahogy teltek a hónapok, furcsa dolog történt. Többé nem éreztük magunkat egyedül. Együtt egy olyan hatalmat hívtunk be az életünkbe, amilyet egyikünk sem tudott volna egyedül behívni. Elkezdtük meglátni, hogy valójában semmiben sem szenvedtünk hiányt. Annak ellenére, hogy a legtöbb hét végén örültem, ha kb. másfél dollár maradt a bankszámlámon és nem tudtam volna anélkül elutazni apám temetésére, hogy ne kelljen kölcsönkérnem. A tény ellenére, hogy barátnőmnek választania kellett aközött, hogy a jelzálogkölcsönt fizeti vagy az egészségbiztosítását (ami azt jelentette, hogy a jelzálogot egy évig nem fizeti). A tény ellenére, hogy tudtuk, legalább egy évig megint nem fogjuk látni egymást.

Lassan, egy idő után ráébredtünk az egészségünk, a mélyen megnyugtató távszerelmünk, a belélegzett levegő, és az otthonunkban folyó víz igazi értékére. Lassan kezdtük meglátni, hogy még a veszteség és a látható nélkülözés közepette is, tulajdonképpen gazdagok voltunk a szavakon túl. És akkor, a gazdasági körülmények dacára, a pénz elkezdett beáramlani – először csak lassan, majd egyre nagyobb mennyiségben. Sikeresen megmenekültünk otthonunk elárverezésétől is. Végül, ami egy örökkévalóságnak tűnik, biztonságban van az otthonunk! A sok többi emberhez hasonlóan a partneremmel együtt az elmúlt éveket kimerítő hullámvasutazással töltöttük. Nem engedtem meg, hogy beleképzeljem magam abba, mi is lenne most a helyzet, ha nem maradtunk volna hűek a hála mindennapos gyakorlásához ezen a sok hónapon keresztül.

Hogy mit tanultam meg a hála gyakorlásának elkezdéséből? Íme:

1. Csak tedd  meg!

Ez egy spirituális gyakorlat, amely egy idő után, és a gyakorlással jön igazán lendületbe. Hozzám hasonlóan bizonyára lesznek olyan napok, amikor az égvilágon minden kifogást megtalálsz arra, hogy miért nem vagy képes a hála gyakorlására. (Nem sokkal fontosabb-e például kivinni a szemetet?) A hála nem jön olyan könnyen, mint ahogy a panaszkodás és a zúgolódás, és valószínűleg nagyon hosszú ideig ellenállnál ennek a gyakorlatnak. Azonban az ellenállás elmúlására várni teljesen hiábavaló. Csak tedd a dolgodat. Mindebből megtanultam, hogy még ha nehezen tudod is összegyűjteni az energiát, hogy azt hálába váltsd át, még ha kényszeríteni kell magadat arra, hogy megtedd, akkor is magnetizáló ereje van. 

2. Kezdd el!

Tehát tedd meg. Ülj le egy tollal és ceruzával vagy a számítógéphez és kezdd el: "Hálás vagyok...". Lehet, hogy percenként meg kell majd állnod és várni, mert nem jut eszedbe semmi. De te csak várj. Add át magad a pillanatnak. Valami meg fog változni benned. Jönni fognak a szavak. Az erőforrás, amit kiaknázol, nagyobb nálad és nagyobb, mint a problémád, nem számít, mekkora is a gondod. A félelemnek a téged elöntő hulláma már megszűnt. A hálalistád egy híd, amely a zavaros vizeken át a túloldali pihenőhelyre vezet téged.

3. Írd le!

Néha, amikor mindketten nagyon elfoglaltak voltunk, a napi telefonbeszélgetéseink alkalmával mondtuk el egymásnak, hogy miért voltunk hálásak aznap. Valami oknál fogva sosem éreztem úgy, hogy ennek olyan ereje enne, mintha leírtuk volna. Úgy tűnt, mintha az írott listát egyfajta energia vette volna körül.

4. Érezd át!

Néha úgy fogsz írni, hogy a hála legcsekélyebb foszlányát sem érzed. Ez természetes. De azért csak tedd meg! És amikor behívod a hála érzését a szívedbe, hagyd, hogy átmossa tested minden egyes sejtjét. Fejezd is ki ezt és tedd a kezed a szívedre. Emeld fel a fejed, a karod és a tested. Tedd, amit a szíved diktál: táncold vagy énekeld el, ne törődj vele, hogy mi történik körülötted.

5. Válassz egy meghatározott időt!

Lehet, hogy kora reggel szeretnél hálát adni, vagy épp este lefekvés előtt. Ez nekünk kicsit bonyolult, mert eltérő időzónában élünk. Legjobban úgy tudjuk összehangolni, hogy a barátnőm általában akkor ír nekem, mag alszom és fordítva: mikor én írok, ő alszik. 

6. Gyakorold a jelen-pillanatbeli hálát!

A nap folyamán állj meg időről időre, mikor eszedbe jut, és gondolj rá, ha valami olyasmit csinálsz, amiért hálás vagy. Én nagyon szeretem ezt a reggeli csésze teámmal csinálni. Próbáld meg a teás vagy kávéscsészédet gyengéd szeretettel és nagyrabecsüléssel megérinteni, mielőtt belekortyolnál. Ha nap közben tudatosan és hálával így teszel, ezáltal eszedbe jutnak majd a hálalista írásakor ezek a dolgok.

7. Oszd meg a hálát!

Társulj valakivel. Talán nem a világ másik végén lakik a partnered, mint nekem (szerencsés vagy!) de keress valakit, akivel társulhatsz. Így ösztönözni fogjátok egymást a folytatásra és az egymás iránti elkötelezettség érzése megadja a szükséges "löketet" ahhoz, hogy azokon a napokon is megírjátok a listát, amikor az túl nehéznek tűnik. Elolvasni, hogy a másik mit írt, ez hozzásegít ahhoz, hogy könnyebben hozzáférj a saját háládhoz, és szórakoztató nézni, ahogy a hála e-mailed egyre hosszabb, hosszabb és még hosszabb lesz! Fogod látni az előrehaladásodat.

8. Ne hagyd abba, ha már látod az első eredményeket!

Amikor először látni kezdtük az eredményeket, úgy gondoltuk, egy darabig szüneteltetnünk kellene a hála gyakorlását. Mivel elég hamar észrevettük, hogy a felépülésünket körülvevő energia egyre csökken és veszít az erejéből, ezért ismét rávettük magunkat a hála gyakorlására és mint egy csoda folytán, a felépülésünk ismét visszanyerte lendületét.

9. Engedd meg magadnak, hogy emberi legyél!

Zúgolódj, morogj, ha muszáj. Egyszer-másszor hagyj ki bizonyos napokat. Ha semmi más nem jut eszedbe, írd le ötször, hogy "Hálás vagyok, amiért a hálalistámat írom." Néha mi is kihagytunk 3-4 napot az írásban. Mindezeket orvosolhatjuk akár úgy, hogy bepótoljuk azt a néhány napot -összevonva írva róluk- vagy egyszerűen üresen hagyjuk és ott folytatjuk az írást, ahol abbahagytuk. Óvakodj attól a kis hangtól, amely azt mondja, hogy "Kihagytál egy napot. Most aztán nagy kudarcot vallottál a hála gyakorlásában!" Ne is törődj vele és folytasd csak tovább az írást.

A december a boldogságfokozó jó cselekedetek hava. Olvasd el a havi Leckéket itt

Forrás: Helen Russell cikke nyomán

Szerző
Tissevits Mónika

Elkötelezett környezetvédő és állatbarát vagyok. Szeretem a logikai feladványokat, rejtvényfejtést, olvasást. Hiszem, hogy mindennek oka van és nincsenek véletlenek az életben.

Tissevits Mónika összes írása »

TETSZIK A CIKK? KÜLDD TOVÁBB ISMERŐSÖDNEK!
4890 84 7789
oktatási intézmény klub itthon és külföldön bejegyzés a témákhoz

 

Szeretettel köszöntünk a Boldogságprogram blog oldalán.
Ezen az oldalon folyamatosan megosztjuk veled a legújabb boldogságtanulmányokat, továbbá hétről hétre életminőség jobbító, egészségmegőrző cikkeket olvashatsz.