Tarts Velünk Te is!
21837 regisztrált felhasználó

Bocsáss meg, és kezdd újra!

2017. április 26.

A megbocsátás gyakran nehéz, de néha olyan mélyen érezzük magunkat megbántva, hogy a sebeket súlyos teherként cipeljük magunkkal, és ez bizony egyenes úton vezet minket egy boldogtalan élethez. Az évek óta magunkkal hurcolt sérelmek lelkileg és testileg is beteggé is tehetnek minket.

Mit tegyünk?

Valóban megbocsátanál?

Megbocsátás és megbocsátás között óriási különbség van! Nem mindegy, mennyire gondoljuk komolyan!
Ha egyszer kimondjuk: „Megbocsátok!”, akkor soha többé nem tehetnénk szemrehányást, nem hibáztathatnánk senkit a sérelmeinkért, akkor sem, ha igazából nem tudunk felejteni.

Akkor bocsátunk meg igazán, ha nemcsak megpróbáljuk elfelejteni a problémát, nemcsak úgy teszünk, mintha semmi nem történt volna, hanem szabadon tudunk beszélni a történtekről, egymás szemébe tudunk nézni, és valóban elengedjük a kellemetlen múltat!

A megbocsátás kulcs a lelki békénk megtalálásához. Valamennyien bántottunk meg már hozzánk közel álló embereket, és valószínűleg ők is okoztak már nekünk kisebb-nagyobb fájdalmat. Minél nagyobb ez a fájdalom, annál nehezebb a felejtés!

Hazugság? Megcsalás? Árulás? Mindenkinek más és más a tűréshatára, ami valakinek már a „megbocsáthatatlan” kategória, az másoknak esetleg bőven belefér, meg se kottyan.
Könnyen kimondjuk: „Ezt soha nem tudom neked megbocsátani!”
De valóban ez a helyes? Nem teszünk-e magunknak is sokkal nagyobb szívességet, ha ezeket a terheket ledobjuk magunkról ahelyett, hogy egy életen át megkeserítjük a mindennapjainkat?
Képzeld el, hogy a sérelmed olyan, mint egy köteg nyíl, amelyet a hátadon kell cipelned egy zsákban. Minden alkalommal, amikor a haragosoddal találkozol, dühös leszel rá, és kilősz egy nyilat. De zsákod soha nem könnyebb, a nyilaid – a harag, a könnyeid, a dühöd – újra a hátadon teremnek. A nyilak lepattannak a „bűnösről”, ő rá se ránt. Az egyetlen, aki a terhek alatt szenved, az te vagy.

A gondolataid folyton a nyilaid körül járnak, örökké a sérelmeiden rágódsz, csak akkor szabadulhatsz meg a terheidtől, ha ledobod a hátadról a zsákod. Ezt magadért kell megtenned, nem a másik félnek lesz ettől könnyebb, hanem neked.

Hogyan fogj hozzá?

Először tisztáznod kell az érzelmeidet. Szomorúság? Harag? Kételkedés? Félelem? Csalódás? Milyen érzéseket vált ki belőled, ha például találkozol a másik féllel?
Ha ezen már túl vagy, írd fel az érzelmekhez kapcsolódó gondolataidat, készíts kártyákat, fess minden érzés mellé egy nyilat! Ha készen vagy, találj ki egy ötletes módszert, amellyel megsemmisíted a kártyákat!

Mondd ki hangosan: „Megbocsátok neked!”
Valószínűleg ezt többször kell megtenned, lehet, hogy tízszer vagy akár százszor is. Minél nagyobb a téged ért sérelem, ez annál nehezebb feladat lesz. Gondolj arra, hogy ez a te döntésed! A szíved meg fogja érteni, ha a fejed már eldöntötte!

Ha úgy érzed, az összes nyilad megsemmisült, és a találkozás a másikkal már semmilyen negatív érzelmet nem vált ki benned, akkor mondd meg neki személyesen, hogy megbocsátasz. Ezzel végleg letetted a zsákodat. Utána már szabadon választhatsz: tartod-e tovább a kapcsolatot vele, vagy nem.

Hogyan bocsáss meg magadnak?

Különösen nehéz dolgunk akkor van akkor, ha magunknak kell megbocsátani. Ilyenkor dupla teher nehezedik ránk. Nap mint nap érezzük hibás döntésünk, tetteink következményeit, ilyenkor valóban nehéz kimondani: „Megbocsátok, felejtsük el!”
Ilyenkor a zsákod, amit cipelsz – benne a hibáiddal, amit nem tudsz megbocsátani magadnak – minden nappal nehezebb lesz, minden szemrehányás, amit magadnak teszel, csak nehezíteni fogja a terheidet. Hogyan tovább? Cipeled a zsákod, vagy megszabadulsz tőle?

Ebben a helyzetben is az az az első lépés, hogy tisztázd az érzelmeidet, aztán szelektálj!
Néha csak utólag vesszük észre, hogy hibákat követtünk el, a döntés pillanatában még ez tűnt a helyes megoldásnak. Ilyenkor csak annyit tehetsz, hogy tanulsz a múlt hibáiból, és ügyelsz arra, hogy többet ne kövesd el ugyanazokat.
A zsákodban ezek után már csak azok a tettek maradnak, melyekről sajnos tudtad, hogy hibát követsz el velük. Tudtad, hogy helytelenül cselekszel, de mégis megtetted. Nem mindegy azonban, hogy ezekkel a tetteiddel csak magadnak okoztál sérüléseket vagy másnak is. ha csak rólad van szó, akkor próbálj előnyt kovácsolni a helyzetből!

A megbocsátás mint kihívás

Tekints rá kihívásként, megoldandó problémaként!
A kihívásokat meg kell oldani, teljesíteni kell! Lehet, hogy ez az út nehezebb lesz, mint gondoltad, de ezt vállalni kell, és meg kell próbálni a lehető legjobbat kihozni a helyzetből!
Ha már tudod, hogy akit megsértettél, meg fog bocsátani neked, akkor magadnak is meg kell tenned ezt a lépést, és el kell engeded a szemrehányásokat, amelyeket magadnak teszel. Gondold ezt komolyan, és tedd meg valóban!
Ha nem megy a megbocsátás sem magadnak, sem a másik féltől nem kapsz feloldozást, akkor vezekelj! Keress magadnak valami olyan tevékenységet, amellyel segíthetsz másokon, vagy szánj időt arra, hogy másokkal foglalkozz! Ez könnyíteni fog a lelkiismeret-furdalásodon, és valószínűleg meg fogsz, könnyebbülni.
Ha ezt az utat végigjárod, szabadabbnak fogod érezni magadat, és teljes szívedből mondhatod: „Megbocsátok!”

forrás: www.evidero.de
 

Szerző

TETSZIK A CIKK? KÜLDD TOVÁBB ISMERŐSÖDNEK!
3212 84 7748
oktatási intézmény klub itthon és külföldön bejegyzés a témákhoz

 

 

Szeretettel köszöntünk a Boldogságprogram blog oldalán.
Ezen az oldalon folyamatosan megosztjuk veled a legújabb boldogságtanulmányokat, továbbá hétről hétre életminőség jobbító, egészségmegőrző cikkeket olvashatsz.