Tarts Velünk Te is!
24227 regisztrált felhasználó

Az öröm forrása

2016. január 22.

A kezdet…

Amikor a világra érkezünk, „tabula rasaként” – tiszta lappal – kezdetét veszi egy utazás. Megkezdjük az életünket egy családban, részévé válunk egy társadalomnak. Megkezdődik a kiképzésünk. Apró lépésekkel elindulunk a fiziológiai tanulmányaink elvégzése felé. Van, amit reakciószerűen, azaz Pavlovi reflexként hívunk elő magunkban, - például kapaszkodás, - de van, amit az idő, a fejlődésünk előrehaladtával sajátítunk el az élethez szükséges fenntartásunkhoz. Mindezt amolyan ösztönösen, természetes módon érjük el. Csecsemőként még nem tanulásnak és nehézségként gondolunk az életre és az élet adta feladatokra, hanem tesszük a dolgunkat, félelmek, aggódás, kétség nélkül. Ellenben bennünk van egyfajta vitathatatlan érzékelés az öröm, boldogság irányában. Figyeljétek csak meg a csecsemő, kisgyermekkorú emberpalántákat. Tekintetük tiszta, van benne valami ártatlan, valami olyan tudás, amit mi felnőttek már réges-rég elfeledtünk. De ez mind nem igaz. Mert ott van bennünk, ugyanúgy ott él bennünk a lehetőség, hogy visszatérjünk ahhoz az örömforráshoz, amit újszülöttként megéltünk. Minden ott van bennünk, csak vissza kell lépnünk a kezdetekhez…

Rátalálni arra, ami bennünk van

Elárulok egy titkot! Senki sem születik gazdagnak, sikeresnek, és világmegváltó ötletekkel a fejében. Rengeteg olyan történetet lehet hallani, hogy szegény emberként évekig nélkülözve, a semmiből felépít egy birodalmat. Persze, létezik az a verzió is, hogy valaki olyan családba születik bele, hogy alaphelyzetben minden adott anyagilag és adott az érzelmi támogatás is. De rengeteg olyan élethelyzet van, ahol nem minden adott. Azaz nincs kolbászból a kerítés, és nagyrészt ott sem, ahol azt gondoljuk, hogy igen.

Mégis legyőzve a 7 fejű sárkányt, megküzdve az északi boszorkány varázslataival a szegény legény, elnyeri a király fele királyságát és a csodálatos hercegnő kezét. És boldogan élnek, míg meg nem halnak. Rátalálni mindarra az örömforrásra, amit fogantatásunk pillanata óta őrzünk magunkban, de a tapasztalás kapcsán elvesztettünk, pontosan így lehet. Megküzdeni, legyőzni mindazt az akadályt, korlátokat, ami bennünk ég, amit magunknak hoztunk létre, a csalódásaink, kudarcaink, neveltetéseink által. 

Amikor képesek vagyunk vállalni önmagunkért, a döntéseinkért, az életünkért, a felelősséget. Amikor nem másokat hibáztatunk az életünkért, hanem belátjuk saját gyarlóságunkat saját tévedéseinket, és mindezt megértve, meglátva, megbocsájtva, szeretettel elengedjük. Ha kitisztítjuk azt a szűrőt, amit az évek alatt összekoszoltunk önmagunk becserélése vagy önpusztító élete miatt. Amikor megértjük, hogy mindazért, amit tettünk vagy nem tettünk, nem más a felelős, hanem ÉN! Rátalálhatsz arra a feltétel nélküli kapcsolódásra, amit örömforrásnak hívnak. Már nem kívülről érkezik meg hozzád a boldogság, hanem önMAGad válsz azzá. Kilépni a múlt játékából, lezárni, feloldozni magadat és másokat, akik részese voltak eddigi utadnak, csak úgy lehetséges, ha meglátod, hogy a boldogságod, az örömteli életed csakis rajtad áll és senki és semmi nem befolyásolhatja azt, csakis te magad.

Szembenézni Önmagaddal

1. Tedd fel magadnak a kérdést, hogy azt az életet éled, amire vágysz? Ott vagy, ahol lenni szeretnél?
2. Képes vagy kilépni a komfortzónádból és feszegetni a határokat?
3. Elég bátor vagy ahhoz, hogy megtedd azokat a lépéseket, amikről eddig csak álmodni mertél? Képes vagy az álmodozást végre cselekvésre váltanii?
4. Fel tudsz állni MOST azonnal a székből és azt mondani, ebben a pillanatban megteszem a céljaim, álmaim felé vezető lépéseket?
5. Képes vagy arra, hogy szembe nézz saját félelmeiddel és legyőzd mindazt, ami akadályoz a kiteljesedésben? Nem gyártasz több kifogást, hanem mész előre, rendíthetetlenül.

Ha ezekre a kérdésekre tudsz választ adni, azt fogod észrevenni, hogy mindazt, amit hittél magadról és másokról, csak illúzió volt. Hogy mindaz, amit élsz, az a családból, a neveltetésedből, a társadalmi elvárásokból felépített világ. Hogy valójában, amit eddig éltél az nem a TE életed, hanem egy biztonságos buborék, amiben kényelmes lebegni. De tudjuk, hogy előbb-utóbb a buborék kipukkan, hogy mekkorát fog szólni, azon múlik, mekkorát fújsz magadnak.

Visszatalálni az öröm forrásához, annyit jelent, kipukkasztani a bubit, hogy meglásd azt a nagyszerű embert, aki valójában vagy. Boldognak lenni, és boldog életet élni, nem a kiválasztottak privilégiuma, hanem minden emberé, aki itt és most él ebben a világban. Hogy ki mikor eszmél erre az alapigazságra, persze sok mindenen múlik. De legfőbbképpen a szándékodon. Egy jó tanács, ha újfent megleled a benned lévő öröm forrását, ne engedd el többé, utána úgy is csak egy dolgod lesz. Éjjel nappal boldognak lenni…

Megerősítő mondatok:

Megengedem magamnak, hogy vissza találjak a bennem lévő öröm forrására.
Tudom, hogy lássam meg magamban és másokban a szépet és a jót.
Megengedem, hogy itt és most úgy éljem az életem, ahogy én azt megálmodtam magamnak.

Hajrá boldog élet!

Szerző
Kása Renáta

Thetahealing konzulensként, jobb agyféltekés rajzoktatóként célom, hogy az embereket közelebb vigyem önmagukhoz és céljaikhoz. Hiszem és tudom, hogy a folyamatos tanulás és fejlődés által Veled is jobb lehet a Világ.

Kása Renáta összes írása »

TETSZIK A CIKK? KÜLDD TOVÁBB ISMERŐSÖDNEK!
4890 84 7830
oktatási intézmény klub itthon és külföldön bejegyzés a témákhoz



 

Szeretettel köszöntünk a Boldogságprogram blog oldalán.
Ezen az oldalon folyamatosan megosztjuk veled a legújabb boldogságtanulmányokat, továbbá hétről hétre életminőség jobbító, egészségmegőrző cikkeket olvashatsz.