Tarts Velünk Te is!
23198 regisztrált felhasználó

A személyiségtípusok izgalmas mozaikja

2016. november 22.

Előző írásunkban elméleti bevezetőt adtunk az MBTI-személyiségtípusokkal kapcsolatban. Most bemutatjuk a preferenciapárokat részletesen is. Ajánljuk az összefoglalókat azoknak, akik kitöltötték a korábban mellékelt tesztet, de azoknak szintén, akik saját maguk vagy ismerőseik jellemvonásait a típusok megismerése során szeretnék jobban megérteni.

Extra- és introverzió (E  I)

Az elkülönítés alapja, hogy az egyén a külvilágból vagy inkább saját belső világából nyeri-e az energiát.

Az extravertált típus

Figyelmüket leginkább a külvilág dolgaira irányítják, és energiájukat a külső megtapasztalásokból nyerik. Nagyon érdeklődőek a környező világ emberei és tárgyai iránt. Igazi társaságkedvelő emberek. Könnyen alkalmazkodnak a külső helyzetekhez, emberekhez. Erős bennük az elfogadás iránti vágy, szeretnek megfelelni másoknak. Könnyen teremtenek kapcsolatot, kezdeményezőek és nyitottak. Igazán expresszív személyiségek, melegszívűek, megközelíthetőek, kimutatják az érzéseiket, és könnyű őket kiismerni. Lelkesen és sokat beszélnek, azok a típusú emberek, akik „először beszélnek, és csak azután gondolkodnak”. Könnyen fejezik ki magukat, és nyitottak az új dolgokra.

Jellemző rájuk: szociabilitás, interakciók, kifelé irányultság, felületesség, sok kapcsolat, akciók, gyorsaság, változatosság, nyílt kommunikáció, csapatmunka. (Kroeger–Thuesen, 1988)

Gyengeségük lehet, hogy folyamatosan szükségük van a társaságra, egyedül nem szívesen dolgoznak. Kevés türelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy mélységében foglalkozzanak a feladatokkal, és nehezen tudják végigvinni a folyamatokat. Könnyen „fejest ugranak” a dolgokba, és nem figyelnek oda a következményekre.

Az introvertált típus

Központi szerepet játszik az introvertált személyeknél saját belső világuk. Energiájukat saját gondolataikból, érzéseikből merítik. Mindennap szükségük van az „énidőre”, amikor is feltöltődhetnek, egyedül lehetnek, összegezhetik napjaikat. Önbizalmuk belülről fakad. Szeretik a csendet, nyugalmat, társaság helyett pedig az egyedüllétet preferálják. Kevés, de annál mélyebb kapcsolattal rendelkeznek. Tartózkodó személyiségek, nehezen kiismerhetőek mások számára. Ritkábban szólalnak meg, mint extravertált társaik, és csak azokba a témákba kapcsolódnak bele, amelyek igazán érdeklik őket. Véleményüket nem minden esetben tárják fel, ám ha megszólalnak, annak súlya van. Félénk, visszafogott és nehezen megközelíthető személyiséggel rendelkeznek. Írásban jobban szeretik kifejezni magukat, a beszédet, cselekvést náluk mindig a gondolkodás fázisa előzi meg.

Jellemző rájuk: befelé fordulás, koncentráció, alaposság, kevés és mély kapcsolat, megfontoltság.

Gyengeségük lehet, hogy zavaró számukra a külső befolyás, nem szívesen dolgoznak együtt másokkal, a munkavégzéshez teljes koncentrációra van szükségük, nem szeretik a „felesleges” megszakításokat és gyakran lassúnak tűnnek a többiek számára.

Érzékelő – Intuitív (S  N)

A preferenciapár alapja az, hogy a személy milyen módon gyűjti be környezetéből az információkat.

Az érzékelő típus

Az érzékelő típusú emberek elsősorban érzékszerveikkel (szem, fül, orr, kéz… stb.) gyűjtik be a külvilágból az adatokat, valamint a gyakorlatias, kézzelfogható megoldásokat, gondolatokat kedvelik. Realitás jellemzi őket, nem foglalkoznak elvont elméletekkel. Mindig igazolható információkat keresnek. Részletekbe menően szeretnek a dolgokkal foglalkozni. Jelszavuk: „Hiszem, ha látom”. A múltban szerzett tapasztalataikra építenek, és a jelenben élnek, de tradicionális személyiségek, mivel a jól ismert módszerekben hisznek, és a bevált utat járják.

Jellemző rájuk: földközeliség, tények, gyakorlatiasság, szorgalom, tapasztalat, haszonelvűség. (Isachsen–Berens, 1988)

Gyengeségük lehet, hogy a felmerülő helyzeteket „feketén-fehéren” szemlélik, valamint a problémamegoldások során nem veszik figyelembe az általános alapelveket, összefüggéseket.

Az intuitív típus

Előtérbe helyezik az általános összefüggéseket, és figyelmüket a dolgokban, helyzetekben rejlő lehetőségekre irányítják. A tényeket érzelmezik, majd megérzéseket alkotnak arról, hogy mit tárnak fel az adatok. Olyan jelentéseket alkotnak meg, melyek evidensen nem következnek az adott szituációból. Jól következtetnek az ellentmondó, töredékes információk alapján is. A képzelőerejüket rendszeresen használják, jók az új lehetőségek felfedezésében, vállalkozó szelleműek. Ha módjukban áll, akkor csakis az összképpel foglalkoznak.

Jellemző rájuk: előérzet, ihlet, szárnyalás, fantázia, spekulativitás, jövőre orientáltság, leleményesség, képzeletgazdagság. (Isachsen–Berens, 1988)

Gyengeségük lehet, hogy nem kellőképp gyakorlatiasak, könnyebben ejtenek hibát és nem szeretik a rutinmunkát.

Gondolkodó – Érző (T – F)

Ennél a preferenciapárnál a döntéshozatal módja kerül a középpontba. A Gondolkodó távolságot tart, míg az Érző bevonódik a döntés folyamatába.

A gondolkodó típus

Mindig objektívan döntenek és gondolkodnak. Ők azok az emberek, akik mindig az eszükre hallgatnak. Racionalitás, tárgyilagosság és ésszerű, objektív gondolkodás jellemzi őket. Ok-okozati összefüggésekben gondolkodnak. Szeretnek kategorizálni, és feladatorientált személyiséggel rendelkeznek. Náluk a „cél szentesíti az eszközt.” Az igazságosságra törekvést helyezik előtérbe, betartják a szabályokat, előírt eljárásokat. Intellektuálisan függetlenek másoktól, és nagyon határozott személyiségek, nehezen lehet befolyásolni a véleményüket. Kritikus személyiségek, de racionális alapokon nyugvó ellenvéleményt képesek elfogadni.

Jellemző rájuk: józan ész, szilárdság, objektivitás, világosság, elvek, összevetés, törvények, kritikák.

Gyengeségük lehet, hogy nem tulajdonítanak az érzelmeknek kellő figyelmet, vagy akár teljesen figyelmen kívül hagyják azokat. Éppen ezért „hidegnek”, „ridegnek” tűnnek környezetük szemében.

Az érző típus

Az érzéseikre hagyatkozva hoznak döntéseket, a szívükre hallgatnak. Általános benyomások alapján döntenek, amiben a személyes tetszés-nem tetszés fontos szerepet játszik. Azonosulni tudnak az emberekkel, helyzetekkel. Tekintettel vannak másokra, magas empátiakészséggel rendelkeznek. Fontos számukra a harmónia, kerülik a konfliktushelyzeteket. Együttérző, támogató személyiségek. Toleránsak a hibákkal szemben. Meglátják a dolgok jó oldalát és kölcsönös nyereséggel járó megoldásokra törekednek. Lágyszívűek és ez által gyorsan és könnyedén meggyőzhetőek.

Jellemző rájuk: szubjektivitás, értékek, személyesség, méltányosság, együttérzés, gondoskodás.

Gyengeségük lehet, hogy korlátozónak élik meg a szabályokat, türelmetlenek, és nem tulajdonítanak kellő figyelmet a logikus, analitikus társaiknak. „Hangulatemberek”, könnyen elragadják őket érzelmeik.

Megítélő – Észlelő (J – P)

Ezeknél a személyiségtípusoknál azt vizsgáljuk, hogy mi jellemző az életvitelükre, problémakezelésükre és a döntések meghozatalának gyorsaságára.

A megítélő típus

Ennél a típusnál a döntési folyamaton van a hangsúly, ami egyaránt történhet érzelem és értelem alapján is. Könnyen és gyorsan hoz döntést csupán néhány adat alapján is. Biztos magában, szereti befejezni, amit elhatározott. A határidőket követi, és kerüli, hogy az utolsó percekben cselekedjen. A strukturált és célorientált együttműködést, rendezett, strukturált cselekvést kedveli. Tervező személyiség, aki rutinokat teremt és követ. Szeret tervezni és szervezett életvitelt kialakítani. Előrelátó, a jövőbeli kötelezettségeket nyilvántartja és megtervezi. A feladataiban pedig módszeresen, lépésről-lépésre halad.

Jellemző rájuk: határozottság, ütemezettség, módszeresség, rendszeresség, szervezettség, strukturáltság.

Gyengeségük lehet, hogy nehezükre esik figyelembe venni társaik véleményét is egy-egy döntési szituációban. A külvilág szemében rugalmatlannak, makacsnak, alkalmazkodásra képtelen egyéneknek tűnhetnek.

Az észlelő típus

Az ilyen típusú emberek lassan hozzák meg döntéseiket. Először információt gyűjtenek, kikérik mások véleményét, és minden oldalról igyekeznek megvizsgálni a helyzetet. Szeretnek az utolsó percben dönteni. Fontos számukra, hogy élvezzék az elkezdett folyamatokat menet közben is. Lezser, spontán és rugalmas személyiségek. Nagyra értékelik a szabadságot, nem szeretnek szorosan a tervek szerint haladni, és nem szeretik az ismétlődő rutinokat. A változatosságot keresik. Kerülik a határidőket, és a végsőkig húzzák, halasztják a dolgokat. Rugalmas és alkalmazkodó a természetük.

Jellemző rájuk: nyitottság, izgatottság, spontaneitás, strukturálatlanság, kísérletezés, a lehetőségek szeretete. (Kroeger–Thuesen, 1988)

Gyengeségük lehet, hogy határozatlannak tűnhetnek. Nehezükre esik betartani a határidőket és a szabályokat, valamint könnyen alkalmazkodnak a rendetlenséghez.

Nem vagyunk egyformák…

Az egyes típusok leírása a teljesség igénye nélkül készült, akit bővebben érdekel az MBTI, annak szeretettel ajánlom a felhasznált irodalomban felsorolt tanulmányokat. Érdekes, tanulságos és önismeretfejlesztő olvasmányok. Továbbá véleményem szerint mindenki számára fontos lenne ennek a típustannak az ismerete, hogy előítéletek és értékítéletek helyett a másik szemüvegén keresztül próbáljuk meg szemlélni az adott helyzeteket. Minden típusnak vannak erősségei és fejlesztendő területei. Ezeknek az ismereteknek a tudatában azonban lehetőségünk nyílik fejleszteni önismeretünket, valamint kreatívabban és konstruktívabban tudunk majd embertársainkhoz hozzáállni és könnyebben oldhatjuk meg konfliktusainkat is. Segít együttműködni és elfogadni.

„Ha az ember önmagához közelebb kerül, sokkal elfogadóbb a világgal szemben is.” (Cserhalmi György)


Felhasznált irodalom:
Isachsen, O. and Berens, L. V, (1988): Working together, A personality – centered approach to management. Institute for Management Development, San Juan Capistrano.
Kroeger, O.and Thuesen, J. M. (1988): Type Talk,The 16 Personality types that determine how we live, love and work. Dell publishing, New York.
Mészáros Aranka (2006): A Myers-Briggs-féle típus indikátor a vezetők szolgálatában.
Mirnics Zsuzsanna (2006): A személyiség építőkövei. Típus-, vonás- és biológiai elméletek. Bölcsész Konzorcium HEFOP Iroda.

Megjegyzés: az extrovertált vagy extravertált szóalakok kontextustól függően egyaránt gyakran használatosak a magyar nyelvben. Míg a helyesírási szótárak és a köznyelv az introvertált mintájára kialakuló extrovertált alakot részesíti előnyben, szakirodalmi források gyakran ragaszkodnak az eredeti tövet megtartó az extravertált alakhoz.
Szerző
Béndek Andrea

22 éves, andragógus, munkavállalási tanácsadó. Régóta foglalkoztatnak a pozitív pszichológiával kapcsolatos írások. Szeretném én is megosztani eddigi tapasztalataimat. Remélem, szeretettel fogadjátok írásaimat és olykor-olykor erőt tudtok meríteni belőle.

Béndek Andrea összes írása »

TETSZIK A CIKK? KÜLDD TOVÁBB ISMERŐSÖDNEK!
4890 84 7799
oktatási intézmény klub itthon és külföldön bejegyzés a témákhoz

 

 

Szeretettel köszöntünk a Boldogságprogram blog oldalán.
Ezen az oldalon folyamatosan megosztjuk veled a legújabb boldogságtanulmányokat, továbbá hétről hétre életminőség jobbító, egészségmegőrző cikkeket olvashatsz.