Tarts Velünk Te is!
24227 regisztrált felhasználó

A hála a tudomány szemével

2016. szeptember 25.

A hála tudományos meghatározása az ezredforduló óta van jelen a pszichológiai kutatások között. Az első komolyabb próbálkozást McCullough, Emmons és Tsang (2002) tették a hála mérésére és megismerésére, továbbá így fogalmazták meg a definícióját:

„A hála a megtapasztalt jóra adott pozitív érzelmi válasz, amely emellett magába foglalja egyrészről a meg-ajándékozottság felismerését (kognitív rész), másrészről pedig a jótett viszonzásának vágyát is (motivációs rész).” (McCullough, Emmons, & Tsang 2002)

Tehát a hála tudati és érzelmi befolyással is bír az egyénre nézve. Kutatási eredmények alapján kijelenthető, hogy a hála pozitív kapcsolatban áll az élettel való elégedettséggel, a vitalitással, a boldogsággal, az optimizmussal és a megbocsájtással is, valamint negatívan korrelál a depresszióval, irigységgel és az anyagias hozzáállással. Bagdy Emőke Hogyan lehetnénk boldogabbak című könyvében a boldog ember tízparancsolatának első pontjaként említi meg a hála fontosságát. Azaz a hála egy újabb kulcs a kezünkben a boldogabb élet felé.

A hála a gyakorlatban és a mindennapjainkban

Természetesen számos lehetőség áll már a rendelkezésünkre ahhoz, hogy megtanuljunk hálásak lenni. Szerintem sokunknak ismerős a hálanapló kifejezés vagy a személyes hálaadás egy embertársunk felé.
Igen ám, de véleményem szerint, ami a legnehezebb feladat a hála érzésének fenntartásával kapcsolatosan, az az, hogy a tudatunkat ne automatikusan a hiány felé fordítsuk, ne az lebegjen a szemünk előtt, ami miatt hálátlanok lehetnénk a jelen élethelyzetünkben, hanem arra építkezzünk, amink már megvan, tehát a bőségre koncentrálva teremtsük meg a jövőbeli életünk testi-lelki-szellemi egyensúlyát.

Mit jelent tehát hálásnak lenni?

Képesek vagyunk félretenni a hiány érzését, megtanuljuk figyelmünket a bőségre irányítani az adott élethelyzetünkben, tűnjön az bármilyen kilátástalannak is. Nem arra alapozunk, hogy a „szomszéd kertje mindig zöldebb”, hanem észrevesszük a körülöttünk lévő megannyi apró örömforrást, melyekből építkezhetünk és tiszta szívünkből hálásak lehetünk értük. Ilyen például a családunk, a szeretteink, akik miatt érdemes kikelnünk az ágyból, a lehetőségeink, melyek segítenek nekünk napról napra fejlődni és boldogabban élni, az eddig elért eredményeink és természetesen az egészségünk. Lehet, hogy többen vannak, akik az előbb említett „hálaforrások” közül nem rendelkeznek minddel. Esetleg gyengélkednek, vagy épp lehetőségek szűkében vannak. De éppen ezek a megpróbáltatások segítenek minket ahhoz a tanulási folyamathoz, hogy képesek legyünk a problémák ellenére is észrevenni a körülöttünk lakozó megannyi szépet.
Hálásnak lenni nem mindig könnyű feladat, de tanulható. Aki képes a mély, őszinte hála kifejezésére, az máris egy boldog embernek mondhatja magát.


Felhasznált irodalom:

Bagdy Emőke (2010): Hogyan lehetnénk boldogabbak?, Kulcslyuk Kiadó, Budapest.
Martos Tamás, Garay Magdolna, Désfalvi Judit (2014): A Hála Kérdőív magyar változatának (GQ-6-H) bemutatása és pszichometriai elemzése. In: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 15 (2014) 3, 203—214
Sonja Lyubormirsky (2008): Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben, Ursus Libris, Budapest.

Szerző
Béndek Andrea

22 éves, andragógus, munkavállalási tanácsadó. Régóta foglalkoztatnak a pozitív pszichológiával kapcsolatos írások. Szeretném én is megosztani eddigi tapasztalataimat. Remélem, szeretettel fogadjátok írásaimat és olykor-olykor erőt tudtok meríteni belőle.

Béndek Andrea összes írása »

TETSZIK A CIKK? KÜLDD TOVÁBB ISMERŐSÖDNEK!
4890 84 7830
oktatási intézmény klub itthon és külföldön bejegyzés a témákhoz



 

Szeretettel köszöntünk a Boldogságprogram blog oldalán.
Ezen az oldalon folyamatosan megosztjuk veled a legújabb boldogságtanulmányokat, továbbá hétről hétre életminőség jobbító, egészségmegőrző cikkeket olvashatsz.