Tarts Velünk Te is!
24227 regisztrált felhasználó

Fogyasztói társadalom és személyiségfejlődés

2016. november 15.

Ez a cikkem Tim Kasser amerikai pszichológus „Az anyagiasság súlyos ára” című könyvének témáját dolgozza fel. (A későbbi cikkeimben is szeretnék még foglalkozni a témával, mivel úgy gondolom, mai társadalmunkat sokkal jobban érinti ez a témakör, mint valaha.)

A könyv rávilágít elanyagiasodott társadalmunkra, a valódi, belső, mély emberi értékek ellaposodására és elértéktelenedésére, a pénz felértékelődésének lélektani hátterére. Mindazokra a dolgokra, jelenségekre, amelyek elősegítették a materiális gondolkodású emberek számának megnövekedését az utóbbi időkben. Az anyagi javak, a pénz megszerzésére irányuló igen erős törekvés sajnos mai társadalmunk hajtóereje. Ettől várjuk a valódi örömöt, boldogságot.

Vagyon vagy boldogság?

A mai emberek többsége abban a tudatban él, hogy minél jelentősebb vagyonra tesz szert, annál nagyszerűbb és boldogabb élete lesz. Viszont minél inkább a pénz hajszolása kerül a mindennapjaink középpontjába – a boldogabb élet reményében –, annál sivárabbak lesznek emberi kapcsolataink és lelki életünk egyaránt. Elkezdődik kapcsolataink tárgyiasítása is.
Tim Kasser szerint azonban érdemes meglátni azt az összefüggést, hogy az anyagiasságunk, amikor minden erőnket a javak megszerzésére fordítjuk, valójában semmilyen tartós boldogságérzetet, áramélményt (flow) nem okoz. Minél bizonytalanabbak vagyunk önmagunkban és abban, hogy a körülöttünk lévő világ biztonságos hely lehet számunkra, annál kevésbé vagyunk képesek lemondani az anyagi javak megszerzésére irányuló törekvéseinkről. Azaz a testi és lelki biztonság kielégítetlen szükségletei motiválják az anyagias hozzáállást, ami biztos kudarcra van ítélve, ezért végtelen fogyasztásra ösztönöz.

A szülői minta

Abban viszont, hogy mennyire szeretnénk bebiztosítani magunkat az anyagi javak megszerzésével, nagyban hozzájárul az, hogy milyen „minőségű” milyen „tápláló” anyai gondoskodásban volt részünk

„A kutatásokból kiderült, hogy a külsődleges értékeket valló fiatalok szülei sokkal kevésbé voltak elfogadóak, mint a nem materiális értékeket vallóké.” (Kasser, 2005)

A kutatási eredmények azt is bebizonyították, hogy az anyagelvű, materiális értékeket valló emberek kapcsolatai rövidebbek, több konfliktusuk van, és előfordul, hogy mint tárgyra tekintenek a barátaikra.

Az értékrend sérülése

Tim Kasser és Richard Ryan egy átfogó kérdőívet készített annak mérésére, hogy az egyes emberek milyen értékeket tartanak fontosnak az életükben, és mennyire lényeges nekik a pénz, a hírnév és az imázs. Ez az úgynevezett aspirációs kérdőív. Az aspirációk pedig törekvések, melyek a személy életének alapvető irányultságát jelzik.
Az életcélok orientációjának kialakulásában nagyon meghatározóak a gyermek és fiatalkori élmények, tapasztalatok. Ha nincs meg az igazán tápláló szülői gondoskodás, szeretet és ez által nem alakul ki megfelelő mértékű biztonságérzet, az egyén a külvilágban fogja keresni azt, általában anyagi javak segítségével.

A materialista, anyagelvű emberek érdeklődése leginkább a siker, elismerés, pozíció felé fordul, elsődleges céljuk, hogy jó színben tűnjenek fel mások előtt. Folyton külsődleges megerősítések után kutatnak, abban keresik boldogságukat. Kialakul egy nyilvános éntudatosság, amikor az egyén mások között is önmagával van elfoglalva és erősen aggódik, hogy milyen színben tűnik fel. Ebben az esetben szinte automatikusan háttérbe szorul a másik ember, és a saját belső lelki igényeink is. Nem vesszük észre, de ebben az esetben kizárólag külső motiváció hajtja az egyént, ami nem okozhat igazi boldogságot (vagy áramlatélményt, flow-t).

Egy kutatás eredményei

Egy vizsgálat bemutatta, hogyan történik mindez. Óvodás gyerekeket két csoportra osztottak (4-5 évesek). Mindkét csoportnak egy 10 perces kisfilmet vetítettek le. Az egyik csoportnál nem volt benne reklám, a másikban pedig kétszer reklámoztak egy bizonyos játékot. Utána a gyermekeknek két egyformán szimpatikus kisfiú képét mutatták meg. Az egyik fiú az előbb említett reklámozott játékkal volt látható, s rá azt mondták, nem valami kedves, míg a másik fiúnál nem volt semmi játék, viszont őt kedvesnek mondták. Aztán megkérdezték a gyerekeket, hogy kivel játszanának szívesebben? A reklámot látó gyerekek 65 százaléka volt hajlandó játszani a nem olyan kedves fiúval azért, hogy hozzájuthasson a játékhoz. Azoknak a gyerekeknek, akik nem látták a reklámot csak 30 százaléka válaszolta ugyanezt.

Ez a vizsgálat pontosan rávilágít arra, hogy a tárgyak, anyagiak megszerzése iránti mérhetetlen vágy hogyan írja felül jól működő, szeretetteljes emberi kapcsolatainkat, melyek tényleges örömöt tudnának nyújtani nekünk. Mint a mellékelt példa mutatja, a materiális szemléletmód egészen kisgyermekkorban elkezdhet kialakulni az egyénben. Természetesen minderre igen erős hatást fejt ki az otthoni neveltetés, szülői gondoskodás és a minta. A lelki egészség attól is függ, hogy közel érezzük-e magunkat másokhoz, és szoros, mély kapcsolatban vagyunk-e velük; kapunk és adunk-e egymásnak szeretetet, gondoskodást és támogatást.

„A gazdagság, a státusz és az imázs anyagelvű értékei a másokkal kialakított személyes viszonyok és kapcsolatok ellen hatnak, pedig ez a két utóbbi a lelki egészség és magas életminőség csalhatatlan jelei közé tartozik.” (Kasser, 2005)

Paul Sartre pedig azt mondta: aki az anyagi javak birtoklásán, hatalmán át határozza meg identitását, az homokvárra épít.

Irodalomjegyzék:
Tim Kasser: Az anyagiasság súlyos ára. Budapest: Ursus Libris, 2005.

Szerző
Béndek Andrea

22 éves, andragógus, munkavállalási tanácsadó. Régóta foglalkoztatnak a pozitív pszichológiával kapcsolatos írások. Szeretném én is megosztani eddigi tapasztalataimat. Remélem, szeretettel fogadjátok írásaimat és olykor-olykor erőt tudtok meríteni belőle.

Béndek Andrea összes írása »

TETSZIK A CIKK? KÜLDD TOVÁBB ISMERŐSÖDNEK!
4890 84 7830
oktatási intézmény klub itthon és külföldön bejegyzés a témákhoz



 

Szeretettel köszöntünk a Boldogságprogram blog oldalán.
Ezen az oldalon folyamatosan megosztjuk veled a legújabb boldogságtanulmányokat, továbbá hétről hétre életminőség jobbító, egészségmegőrző cikkeket olvashatsz.