Tarts Velünk Te is!
21705 regisztrált felhasználó

A boldogság öröme

2017. szeptember 1.

A boldogságprogram új évadjának első írásaként két alapfogalommal foglalkozunk: az örömmel és a boldogsággal. Ha kicsit megvizsgáljuk ezeket a fogalmakat, talán könnyebben fogjuk tudni tudatosan keresni és megteremteni magunk számára a hozzánk méltó életet.

Az öröm és a boldogság egymással szorosan érintkező fogalmak. De azért, hogy elérjük a valódi és tartós boldogságot, nem szabad megelégednünk az élvezettel, hanem azokra a dolgokra kell koncentrálnunk, melyeket belső jutalomként élünk meg, olyan tevékenységeket kell keresnünk, melyeket a leginkább szeretünk csinálni, melyek teljesen elragadnak bennünket, és melyek során az erősségeinkkel lehetünk kapcsolatban: élvezni egy szellemes beszélgetést, hegyet mászni, könyvet olvasni, táncolni, sakkozni… A belső jutalom érzése tartós állapottá tud válni.

Seligman boldogságtipológiája

Martin Seligman, a pozitív pszichológia atyja háromféle boldogságot különböztet meg.
1. A kellemes élet – Ez azon alapszik, hogy minél több élvezethez jussunk, illetve hogy fejlesszük azokat a módszereket, képességeket, melyekkel valóban hozzá juthatunk. Ez a legfelszínesebb módja a boldogság megélésének, és ez tartható fenn a legkevesebb ideig.
2. A jó élet, az elkötelezett élet – Ebben az tesz minket elégedetté, hogy pozitív érzéseket tapasztalhatunk meg. Ez annak a boldogsága például, amikor olyan tevékenységgel vagyunk elfoglalva, melyben azt érezzük, hogy jók vagyunk. Tulajdonképpen egy olyan élet, mely sokszor ad alkalmat a flow megtapasztalására.
3. A jelentésteli élet – Ez a boldogság legmagasabb foka, és ez tart leghuzamosabb ideig. Aki ezt eléri, az a személyes adottságait, tehetségét, erősségeit egy saját magán túlmutató cél érdekében mozgósítja. Mozgásba jönnek így a belső jutalmazások, melyek a legmélyebb pozitív érzésekhez vezetnek. A lényeg a tevékenység maga lesz, és nem a kívánságok teljesülése vagy a sikerek. A saját erősségeinkre épülő tevékenység ebben az esetben összekapcsolódik annak a vágyával, hogy másokat is gazdagítsunk.

Ez a három boldogságtípus természetesen úgy egymásra szervesül, mint a matrjoska babák. A jelentésteli életben szerepet kapnak az élvezetek, a pozitív érzelmek és az erősségeink gyakori kihasználása is.

Mire jó a boldogság?

A boldogság a környezetünk különböző ingereinek pozitív érzékelésére és értelmezésére késztet bennünket. Nem tünékeny, mint az öröm vagy a gyönyör, hanem aránylag stabilan jelen van egy hosszabb perióduson keresztül. Ha boldogok vagyunk, megnő annak a képessége, hogy élvezni tudjuk az élet különböző területeit, pozitív attitűddel fordulunk saját magunk és mások felé. Növekszik bennünk az empátia, ez önzetlen cselekedetekre sarkall bennünket. Emellett jobban teljesítünk, ha gondolkodni kell, ha problémát kell megoldani, kibontakoztatja kreativitásunkat, könnyebben tanulunk és memorizálunk.

A boldogság hozzájárul ahhoz, hogy szélesítsük szociális kapcsolatainkat. A társas kapcsolatok és a másoktól kapott támogatás rendkívül adaptív az egyén számára, úgy is felfoghatjuk, mint valamiféle evolúciós előnyt, de úgy mindenképpen, mint a fejlődés egy fontos lehetőségét.

Örömünk a boldogságban

Az öröm valami olyannal van kapcsolatban, mint hogy megtelik a szívünk, és nyitottá válunk. Az öröm magától értetődően pozitív érzés. Darwin első tudományos leírása óta alapvető érzésnek tekintjük az örömöt. Alapvetőnek, mert velünk született neurológiai háttere van, és mert a kifejezése is velünk született és egyetemes, támogató reakciót vált ki a társainkból, és aránylag egyformán jelenik meg különböző helyzetekben, kultúrákban. Nemcsak az ember alapvető érzelme egyébként.
A megjelenése a gyermekeknél három hónapos korukra tehető. Válaszul születik meg bennünk ez a pozitív érzés olyan helyzetekre, amikor elérünk egy célt, megszerzünk egy áhított dolgot, vagy akkor, amikor egy rosszullét, egy fájdalommal teli állapot megszűnik.

Az öröm megszülethet egy izgalmi helyzetben indulatként is. Ilyenkor az öröm kontrollálhatatlan. Általában valami külső hatásnak köszönhetően jön létre, mely elégedettséggel tölt el bennünket, elűzi egy pillanatra a rossz gondolatokat, és úgy érezzük, a teljességbe csöppentünk.
Az öröm, ha érzelemként jelentkezik, állapot, jobban mondva örömteli állapotok sora. Akkor jutunk hozzá, ha az öröm előbb említett feltörései egymást érik bennünk. Ezért sokkal tovább tart. Érzelem, gyümölcse egy gondolatnak.
Ha azt akarjuk meghatározni, hogy mi a feltétele vagy kiváltója ennek az érzelmi folyamatnak, általában a tipikus okok között találjuk valamely célunk elérését, vagy valaminek a megszerzését, amire vágytunk. Kognitív megközelítésben kétféle örömforrást különböztetünk meg: az egyik egy pozitív eseménysor fennállása, a másik fajta egy negatív esemény megszűnéséből adódik.

Mire jó az öröm?

Az öröm funkciója kettős. Egyrészt jó kiindulópont ahhoz, hogy társas tevékenységekben vegyünk részt, hogy tartozzunk valahová; másrészt megnyugtató hatása van.

Az öröm vitathatatlanul szembeszáll a kedvetlenség, frusztráció, az élet általában véve negatív megközelítésének állapotával is, és még ezekben is átéleti velünk a pszichológiai jóllét pillanatait.
A teljesség igénye nélkül valahogy így lehetne összefoglalni mindazt, amihez az öröm hozzájárul:
• Segít élvezni az élet különböző területeit.
• Pozitív attitűdöt hoz létre magunkkal és másokkal kapcsolatban, így növeli az empátiát és az önzetlenséget.
• Fenntartja az összetartozás érzését, segíti a társas kapcsolatok kialakulását és megerősödését.
• Lehetőséget ad arra, hogy átéljük az erő, kompetencia, esetleg valamiféle transzcendencia és szabadság érzését.
• Segíti a gondolkodási folyamatot, a tanulást, erősíti a memóriát, kíváncsivá, nyitottá tesz minket, és rugalmassá teszi az elmét.

Az örömöt személyesen úgy éljük meg, hogy a gyönyör, a megelégedettség, a szívélyesség kíséri. A test és a lélek ilyenkor egyensúlyban van, nyugalom tölthet el bennünket. Következhet ebből az érzésből az önbecsülésünk megnövekedése, bízhatunk abban, hogy sikeresen küzdünk meg mindazokkal a kihívásokkal, melyeket a mindennapjainkban tapasztalunk. A világ felé is megváltoztathatjuk a magatartásunkat az öröm hatására: sokkal optimistább véleményünk lehet az emberi természetről és a minket körülvevő eseményekről.


Az írás alapjául Carmen Reina Lirio, Concepción Romero Llopis, Mercedes Torres Perseguer, Isabel Villaescusa Gil La felicidad y la alegría. című írása (In Aplicaciones Educativas de la Psicología Positiva, Generalitat Valenciana, 2010. 111–129.) szolgált.

TETSZIK A CIKK? KÜLDD TOVÁBB ISMERŐSÖDNEK!
3212 84 7744
oktatási intézmény klub itthon és külföldön bejegyzés a témákhoz

 

 

 

Szeretettel köszöntünk a Boldogságprogram blog oldalán.
Ezen az oldalon folyamatosan megosztjuk veled a legújabb boldogságtanulmányokat, továbbá hétről hétre életminőség jobbító, egészségmegőrző cikkeket olvashatsz.