Tarts Velünk Te is!
22539 regisztrált felhasználó

1. lecke: Március az apró örömök élvezetének hava

A Boldogságprogram e havában, az apró örömök tudatos megélését tűztük ki célul. Boldogságpillanataink, az öröm célirányos keresése és átélése nyújthat derűt a mindennapjainkban és mutathat egy más világot, mely a szívünkön át vezet. Kerested már a boldogságot?  Valószínű, hogy igen. Mindannyian ezt keressük, akár tudatosan, akár tudattalanul. A szívünkhöz vezető ajtó kinyitásával, saját magunk szeretetével és elfogadásával, az élet apró örömei felragyognak előttünk.

Sokszor megesett velem, hogy elmerengtem a múlton és a jövőn az életem során.  Ahogy a percek peregtek, úgy cikáztak a gondolatok a fejemben. Ábrándjaim sodrában azonban, egy fontos pillanat elmaradt, a jelen megélése. Azt hiszem, talán nem vagyok ezzel egyedül. Úgy tűnik, sokszor átsiklunk az élet értéke felett, hiszen nem merünk igazán élni, érzelmeinket kimutatni, átadni magunkat annak, ami van, mert félünk. Félünk a csalódástól, a megsebzettség fájdalmától, a kiszolgáltatottságtól. Talán legtöbben akkor érzik meg az élet gazi értelmét, mikor már minden kötél szakad. Egy súlyos betegség átélése természetszerűleg átalakítja az egyén nézőpontját. Ugyanakkor szerencsére, nem szükségszerű, hogy ez bekövetkezzen az élmények megéléséhez.

Pillanatok átélése

Élj úgy mintha ma lenne az utolsó napod, mondja Mahatma Gandhi. Ehhez azonban a pillanatok megragadása által vezet az út, mely szorosan összekapcsolódik a hála és áramlatélménnyel melyet 1975-ben Csíkszentmihályi Mihály fogalmazott meg, s „flow”- nak, azaz áramlatélménynek nevezett.  Ez egy olyan állapotot takar, melyben az egyén teljesen elmélyül a tevékenységbe, oly módon, hogy nem lebeg előtte egy konkrét cél. A tevékenység minőségétől, nem a tartalomtól függ a flow, az áramlat átélése. Bármikor megtapasztalhatjuk ezt az élményt, gyerekekkel való játszás során, festés, írás, sportolás közben, magába a tevékenységbe veszünk bele. Boldogságérzet megtapasztalása ilyenkor elmarad, ahhoz túl erősen koncentrálunk, de utólag létrejön az önmegerősítés, kiteljesedés és elégedettség érzése. Életünk a szüntelen változás és lehetőségek tárháza. Pillanatélményeink átélésével utat engedünk érzelmeinknek, nem játszunk, nem színészkedünk önmagunk felé sem. Belemerülünk a pillanatba, teljes élvezettel átéljük azt, ilyenkor szoktuk megfogalmazni, hogy, "...hogy elszaladt az idő."

„Empirikus kutatások azt mutatják, hogy a jelen pillanat élvezete kapcsolatban áll az intenzív gyakori boldogsággal. Mi több a jelen pillanat élvezete, sok más pozitív jellegzetességgel is együtt jár. Például sok vizsgálatban találták azt, hogy akik élvezni tudják az adott pillanatot, azoknak nagyobb az önbizalma, extrovertáltabbak és elégedettebbek, ugyanakkor kevésbé reményvesztettek és neurotikusok.” 

Nosztalgikus élmények

Azok az emberek, akik pozitív várakozással vannak jövőjük iránt nagyobb valószínűséggel bírnak pozitív érzelmi állapottal. Ám ahhoz, hogy ez az állapot fenntartható lehessen, erőfeszítésre és elkötelezettségre van szükség. A munka öröme a pozitív végkifejlet reményében nyilvánul meg.  Gondolj bele egy pillanatra, mi volt a legutóbbi kisebb sikerélményed? Ugye milyen jó érzés újra látni és érezni? Sonja Lyubomirsky tanulmánya fontos hangsúlyt fektet a nosztalgikus pozitív élmények újraélésének. Vizsgálata rávilágított, hogy legboldogabb pillanataink felidézése meghosszabbíthatja és megerősítheti a pozitív érzelmeinket. Tanácsos minél részletesebben visszagondolni az élményre. Visszatekinteni, hogy pontosan hogyan láttad a szituációban lévő felet, mit sugárzott a szeme, hangja, testbeszéde. Elmondása szerint azok az emberek, akik három napon keresztül napi nyolc percen át végezték ezt a gyakorlatot, négy héttel később is pozitívabb érzéseket éltek át.

Ez nemcsak egyedül végzett tevékenység lehet, hanem a másokkal együtt átélt nosztalgikus percek is boldogabbá tehetnek. Így újra vidámság és jókedv fog el bennünket, erősítve ezáltal a köztünk lévő kapcsolatot. Az időskori nosztalgiázás üdítőleg hathat a hangulatra és kedélyállapot emelkedésre is, olvashatjuk a tanulmányban.

Az érzékek világa

Mi más is ez, ha nem az, mint amiben élünk? Az érzéki örömök játszóterén vagyunk és csak úgy tudjuk átélni ha igazán játszunk. Érezzük és élvezzük az élet csodáját, magát az életet! A nap lenyugvó sugarának a melegét a karunkon, a kedves forró csókját, a sütemény zamatát. Ha merünk átélni, ha merünk engedni és nyitni.  Sonja Lyubomirsky szerint a fokozottabb átélés érdekében figyelmünket érdemes a tevékenység bizonyos elemeire összpontosítani, a jelenben érzékelni azt teljesen. Öt érzékszerünk örömteli tapasztalati megélésén túl képzelőerőnket is bármikor használhatjuk, olyan helyre repíthetjük magunkat, ahol lenni és átélni szeretnénk. Gyakorlás révén körülményeinktől függetlenül megtanulhatjuk, hogyan tehetjük magunkat boldogabbá az adott pillanatban.

Hogyan érezzük a jelen pillanatot?

Mint a kisgyermek amikor sír, átadja magát, teste, lelke beleremeg, a teljes valóját fedi fel, nem félve semmitől. Úgy, mint amikor kacag és önfeledt nevetéssel és teljes odaadással mutatja örömét. Gyermekeink útmutatóként jelezhetnek, ők akik a legnagyobb átéléssel és örömmel élik meg a pillanatot.  Egy nap, mikor ráeszmélünk életünk értékére, mélyen belegondolva, hogy élünk, rájövünk, hogy semmi sem fontosabb, mint a jelen pillanat. A gyermekek lámpásként világítanak, ártatlanságuk szívből jövő, hisznek minden szónak. A gyermeki ártatlanság továbbra is bennünk él, elfojtva, ott mélyen legbelül. A kérdés, hogy ki merjük-e nyitni szívünk kapuját, hogy megtapasztaljuk a mélyről jövő örömöt és bánatot, azt, hogy igazán élünk.

Pillanatnyi örömök

Ha megkérdeznék, számodra melyek az élet apró örömei, mit válaszolnál? Gondolj bele és ne állj meg legalább 10-ig. Be kell vallanom, eltelt némi idő, mire felidéztem az életemben lévő apró örömöket. Valahogy így néz ki a listám: látni a Dunán lévő lemenő nap fényének csillogását, az első korty kávét megízlelni, a kisbaba illatát érezni, látni a vízesést, az égboltban gyönyörködni, meggyújtani a gyertyát, a sütemény anyagait jól összegyúrni, a karácsonyfa illatát érezni 25-én reggel az ágyból, beletúrni a kedves hajába, megsimogatni egy kiskutyát, mezítláb lenni a fűben, hallani a persely csörgését, kipipálni a megtett dolgok listáját, a tűz pattogását nézni, a hajnali madarak csiripelését hallgatni, mikor minden csendes. Neked mi szereoel a listádon? A listát hosszasan lehetne folytatni, ekkor jövünk rá, hogy mi minden szépség is van körülöttünk. Megállni a pillanatban, érezni, örülni elfelejtve minden bánatunkat. Tudva, hogy tettem a boldogságért, hogy megtaláljam és átéljem.

Emlékezz! Minden egyes pillanatban, amikor magadnak jót teszel és ebből a jóból más is részesül, hozzájárulsz ahhoz, hogy jobb legyen ez a világ.

A második leckét itt olvashatod >>>

Minden napra adunk feladatokat, javaslatokat a Boldogságprogram oldalán, ezért érdemes minden nap feljönnöd és megnézned a napi feladatokat itt >>> vagy letöltheted a havi munkafüzeteket innen >>>

Ehhez be kell jelentkezned. Ha még nem regisztráltál, akkor azt itt teheted meg >>>

Örömteli tanulást kívánunk neked!

 

Szerző

TETSZIK A CIKK? KÜLDD TOVÁBB ISMERŐSÖDNEK!